Színház

A nagy szerep

Liliom

Kritika

Elitista vagy jogos elvárás a nézőktől, hogy ismerjék egy-egy szerző népszerű drámáit?

A színház válasza sokáig az volt, hogy a nézőknek kutya kötelességük legalább annyira ismerni a klasszikusainkat, hogy regisztrálni tudják a főbb részletektől való elmozdulásokat egy-egy rendezésben. Napjainkban viszont újra fel kell vetni e kérdést, leginkább azért, mert megváltozott a felnövő generációk viszonya az olvasáshoz, művelődéshez. Akik jól ismerik Molnár Ferenc művét, azoknak izgalmas intellektuális kaland Kovalik Balázs Liliom-rendezése. De nehéz megmondani, hogy akik most találkoznak vele először, vajon mit is tudnak vele kezdeni. Sokaknak tehát esélyük sincs, hogy a lényeges dolgokat megértsék.

A dráma Kovalik Balázs rendező és Ari-Nagy Barbara dramaturg közös munkája nyomán fragmentáltan tárul elénk. A töredezett részletek nem „egy csirkefogó életét és halálát” beszélik el, ahogy a mű eredeti alcímében áll, hanem egy nagy művész éle­tét és halálát, itt és most. Nehezen is szólhatna másról, hiszen, ahogy ezt Kovalik Balázs is tudja, Alföldi Róbert annyira ismert művész (és közéleti szereplő), hogy sokat kell dolgoznia azért, hogy fellépése ne Alföldi Róbertet idézze a színpadon. A rendezés most szándékoltan azonosítja Liliomot az őt eljátszó színésszel.

Ez a történet nem a Városligetben kezdődik, hanem Liliom temetésén, mely jelenet nem szerepel Molnár Ferenc drámájában. És nemcsak itt kezdődik, hanem itt is folytatódik, mintha a mű egyes jelenetei visszaemlékezések lennének. Azt mutatják meg, mi vezetett odáig, hogy Alföldi-Liliom ilyen korán eltávozott az élők sorából. Bregyán Péter a ravatal mellett egy mikrofonnál áll, és búcsúztatja az elhunytat, hosszan sorolja, kik tekintik őt saját halottjuknak a Magyar Színházi Társaságtól a Magyar Teátrumi Társaságig, az RTL-től a Tv2-ig. Így már könnyű őt szeretni, holtan nem zavar sok vizet – üzeni némi cinizmussal az előadás –, de nézzük csak meg, hogy mi történt vele korábban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.