Színház

A nagy szerep

Liliom

Kritika

Elitista vagy jogos elvárás a nézőktől, hogy ismerjék egy-egy szerző népszerű drámáit?

A színház válasza sokáig az volt, hogy a nézőknek kutya kötelességük legalább annyira ismerni a klasszikusainkat, hogy regisztrálni tudják a főbb részletektől való elmozdulásokat egy-egy rendezésben. Napjainkban viszont újra fel kell vetni e kérdést, leginkább azért, mert megváltozott a felnövő generációk viszonya az olvasáshoz, művelődéshez. Akik jól ismerik Molnár Ferenc művét, azoknak izgalmas intellektuális kaland Kovalik Balázs Liliom-rendezése. De nehéz megmondani, hogy akik most találkoznak vele először, vajon mit is tudnak vele kezdeni. Sokaknak tehát esélyük sincs, hogy a lényeges dolgokat megértsék.

A dráma Kovalik Balázs rendező és Ari-Nagy Barbara dramaturg közös munkája nyomán fragmentáltan tárul elénk. A töredezett részletek nem „egy csirkefogó életét és halálát” beszélik el, ahogy a mű eredeti alcímében áll, hanem egy nagy művész éle­tét és halálát, itt és most. Nehezen is szólhatna másról, hiszen, ahogy ezt Kovalik Balázs is tudja, Alföldi Róbert annyira ismert művész (és közéleti szereplő), hogy sokat kell dolgoznia azért, hogy fellépése ne Alföldi Róbertet idézze a színpadon. A rendezés most szándékoltan azonosítja Liliomot az őt eljátszó színésszel.

Ez a történet nem a Városligetben kezdődik, hanem Liliom temetésén, mely jelenet nem szerepel Molnár Ferenc drámájában. És nemcsak itt kezdődik, hanem itt is folytatódik, mintha a mű egyes jelenetei visszaemlékezések lennének. Azt mutatják meg, mi vezetett odáig, hogy Alföldi-Liliom ilyen korán eltávozott az élők sorából. Bregyán Péter a ravatal mellett egy mikrofonnál áll, és búcsúztatja az elhunytat, hosszan sorolja, kik tekintik őt saját halottjuknak a Magyar Színházi Társaságtól a Magyar Teátrumi Társaságig, az RTL-től a Tv2-ig. Így már könnyű őt szeretni, holtan nem zavar sok vizet – üzeni némi cinizmussal az előadás –, de nézzük csak meg, hogy mi történt vele korábban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.