Színház

Az elmélettől a klímaszorongásig

Jérôme Bel

Kritika

Nem először „jár” nálunk Jérôme Bel, 2013-ban szintén a Trafóban láthattuk Disabled Theater című munkáját, amelyet a svájci Theater Hora értelmileg sérült tagjaival készített, illetve 2017-ben a Gala című előadását, amelyben magyar táncosok és civilek szerepeltek. Ez utóbbi célja az volt, hogy létrejöjjön egy inkluzív táncelőadás, amelyben bárki szerepelhet (ez később még fontos lesz).

A koreográfus most önmagáról készített ökológiailag tudatos nemzetközi előadást, amelynek licencét eladta a többi közt a Trafónak is, és az üzenete szerint kimondottan az őt alakító Udvaros Dorottyán keresztül akart beszélni, lelkiismereti okokból.

A Jérôme Bel című előadás az autobiografikus művek valamiféle paródiájaként is értelmezhető. Az az iránti vágy, hogy mindenki a saját történetét mesélje el a színpadon (és egyéb műalkotásokban), összefüggésben állhat a Bel által mélyen megvetett fogyasztói társadalommal, illetve a belőle kialakult individuális világszemlélettel. Azt hiszem, már nem kell sokat várni arra, hogy az alkotásnak ez a módszere végképp kiüresedjen. De addig még van egy kis idő, így szívesen elnézegetjük a színpadon Jérôme Belt is, ahogy félig-meddig viccet csinál mindebből.

Egy ismeretterjesztő előadást (lecture performance) látunk, amelynek keretében a Jérôme Belt megszólaltató Udvaros Dorottya egyes szám első személyben elmeséli a koreográfus pályájának fontosabb állomásait, nagy megfejtéseit, és levonja a megfelelő következtetéseket. Teszi ezt rengeteg iróniával, ami igazán jól áll ennek az eleve (ön)ironikus szövegnek, amely Ördög Tamás személyében megtalálta a tökéletes rendezőjét is.

Az első jelenetben Udvaros (Jérôme Belként) leszögezi, hogy az előadás az lesz, ami, váratlan fordulatra nem érdemes számítani. Persze nem kell mindig hinni a művésznek, az előadásnak szerencsére nagyobb a tétje. Bel eddigi pályájának történetén keresztül ugyanis feltűnik előttünk az önjelölt világjobbító művész elitista képe, aki rengeteg tudással felvértezve indul neki alkotói pályájának. Innen jutunk el előbb az emberi történetekig, aztán magáig az emberig, hogy végül feltegyük a kérdést: szükség van-e egyáltalán a művészre ahhoz, hogy műalkotás jöjjön létre.

Bel fáradhatatlanul elemzi saját munkáit. A korai alkotásai mögött húzódó elméleti hátteret, s a nézői értetlenséget is. Élcelődik akkori önmagán, de közben megértéssel is fordul saját víziói felé, ami kiegyensúlyozottá teszi az elbeszélést. A szóba kerülő előadásokból egy hatalmas kivetítőn részleteket láthatunk, amelyek alátámasztják Jérôme Bel önmagáról kialakított képét, miközben keretek közé is szorítják az értelmezést; kicsit zavarba is jövünk, mert szokatlanul kevés lehetőségünk nyílik arra, hogy elgondolkodjunk a látottakról.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.