Színház

Az elmélettől a klímaszorongásig

Jérôme Bel

Kritika

Nem először „jár” nálunk Jérôme Bel, 2013-ban szintén a Trafóban láthattuk Disabled Theater című munkáját, amelyet a svájci Theater Hora értelmileg sérült tagjaival készített, illetve 2017-ben a Gala című előadását, amelyben magyar táncosok és civilek szerepeltek. Ez utóbbi célja az volt, hogy létrejöjjön egy inkluzív táncelőadás, amelyben bárki szerepelhet (ez később még fontos lesz).

A koreográfus most önmagáról készített ökológiailag tudatos nemzetközi előadást, amelynek licencét eladta a többi közt a Trafónak is, és az üzenete szerint kimondottan az őt alakító Udvaros Dorottyán keresztül akart beszélni, lelkiismereti okokból.

A Jérôme Bel című előadás az autobiografikus művek valamiféle paródiájaként is értelmezhető. Az az iránti vágy, hogy mindenki a saját történetét mesélje el a színpadon (és egyéb műalkotásokban), összefüggésben állhat a Bel által mélyen megvetett fogyasztói társadalommal, illetve a belőle kialakult individuális világszemlélettel. Azt hiszem, már nem kell sokat várni arra, hogy az alkotásnak ez a módszere végképp kiüresedjen. De addig még van egy kis idő, így szívesen elnézegetjük a színpadon Jérôme Belt is, ahogy félig-meddig viccet csinál mindebből.

Egy ismeretterjesztő előadást (lecture performance) látunk, amelynek keretében a Jérôme Belt megszólaltató Udvaros Dorottya egyes szám első személyben elmeséli a koreográfus pályájának fontosabb állomásait, nagy megfejtéseit, és levonja a megfelelő következtetéseket. Teszi ezt rengeteg iróniával, ami igazán jól áll ennek az eleve (ön)ironikus szövegnek, amely Ördög Tamás személyében megtalálta a tökéletes rendezőjét is.

Az első jelenetben Udvaros (Jérôme Belként) leszögezi, hogy az előadás az lesz, ami, váratlan fordulatra nem érdemes számítani. Persze nem kell mindig hinni a művésznek, az előadásnak szerencsére nagyobb a tétje. Bel eddigi pályájának történetén keresztül ugyanis feltűnik előttünk az önjelölt világjobbító művész elitista képe, aki rengeteg tudással felvértezve indul neki alkotói pályájának. Innen jutunk el előbb az emberi történetekig, aztán magáig az emberig, hogy végül feltegyük a kérdést: szükség van-e egyáltalán a művészre ahhoz, hogy műalkotás jöjjön létre.

Bel fáradhatatlanul elemzi saját munkáit. A korai alkotásai mögött húzódó elméleti hátteret, s a nézői értetlenséget is. Élcelődik akkori önmagán, de közben megértéssel is fordul saját víziói felé, ami kiegyensúlyozottá teszi az elbeszélést. A szóba kerülő előadásokból egy hatalmas kivetítőn részleteket láthatunk, amelyek alátámasztják Jérôme Bel önmagáról kialakított képét, miközben keretek közé is szorítják az értelmezést; kicsit zavarba is jövünk, mert szokatlanul kevés lehetőségünk nyílik arra, hogy elgondolkodjunk a látottakról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?