Színház

Fejjel a falnak

A nagy erdő, mely tele van homálylyal

Kritika

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

Ezzel így volt sok magyar gondolkodó és művész is, ott van mindjárt a perben a vádlottakat védő Eötvös Károly, aki A nagy per című háromkötetes munkájában a tiszaeszlári ügyön túl a korábbi antiszemita vérvádak és koholt perek történetét is szociológiai pontossággal mutatja be. Krúdy Gyula pedig regényt írt A tiszaeszlári Solymosi Eszter címmel. E két munkára épült aztán a témát feldolgozó legtöbb műalkotás, például Erdély Miklós Verzió című neoavantgárd filmje, amely Scharf Móric koronatanú vallomásának betaníttatásával mutatja meg a koncepciós perek működését és a valóság manipulálhatóságát. De a témával foglalkozik Elek Judit Tutajosok című 1989-es filmje, Fischer Iván A Vörös Tehén című 2013-as kamaraoperája, Márton László Hamis tanú című 2016-os regénye is. Nádas Péter Világló részletek című művében pedig hosszan idézi apai ági elődje, Mezei Ernő képviselőházi fölszólalását a tiszaeszlári vérvád ügyében. És volt még két igen jelentős színházi előadás is. Az egyik Mundruczó Kornél Hannoverben rendezett Tiszaeszlári Solymosi Esztere, amelyet a magyar közönség a Trafóban láthatott vendégszerepelni, és amely előadás erős képi eszközökkel vizsgálta azt a mechanizmust, hogyan válik a hiedelem valósággá. A másik Mohácsi János Csak egy szög című előadása volt 2003-ban Kaposváron, amely az 1882-es vérvád történetét kiforgatva, de a lényeget megtartva, 1772-be helyezte, a vádlottak padján pedig nem zsidók, hanem cigányok ültek, akik a falubeliek szerint embert ettek. Mohácsi színházát, annak visszatérő elemeit A nagy erdő… többször is megidézi, utalva ezzel arra, hogy a két színházi megszólalásmód sokban rokonítható egymással.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.