Szabó György, a Trafó alapítója: Egy dolog érdekelt, az innováció

Interaktív

A szakember 1998-tól 2018-ig vezette az általa alapított Trafó Kortárs Művészetek Házát. A kulturális központ története mellett a legsikeresebb, legemlékezetesebb produkciókról és a finanszírozás kérdéséről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Hogyan kezdődött a Trafó története?

Szabó György: A PeCsában voltam művészeti vezető, de ott nem voltak próbatermek, úgyhogy eredetileg próbatermet kerestem. 1992-ben a főváros megvette a Trafó épületét, 1993-tól ennek a termeit adtam ki, hol ingyen, hol üzleti alapon. A holland kormány biztosított számunkra három év működési költséget, így egyre több magyar együttes kapott lehetőséget itt próbálni, főleg a táncművészek, hogy fejlődjön a szakma. Az én alapítványom, a ma is működő Műhely Alapítvány elsősorban közösséget akart építeni.

MN: Mikor kezdtél előadásokat is tartani a Trafóban?

SzGy: Az előadások először a PeCsában voltak – ma is van a Trafó falán olyan plakát, amin az áll, hogy „Trafó a PeCsában”, amit senki nem értett, de a nevet bevezette. 1998-ban volt a hivatalos megnyitó, óriási érdeklődés mellett.

MN: Hogyan alakult át az épület?

SzGy: Kellett csinálnunk egy látványos makett tervet, hogy meggyőzzük a fővárost – ez sikerült, a makett máig meg is van. Schnell Judit, aki maga is táncos volt, tehát értette a feladatot, Gaskó Mátyással együtt elkészítette a terveket. Az épülethez csak annyira nyúltunk hozzá, amennyire az feltétlenül szükséges volt. Két dolog volt a legnehezebb: a lépcsőház, mert nagyon sok szempontnak kellett megfelelnie, és a tribün, ahol a közönség ül; azt szétszedhetőre terveztük és kezdetben gyakran szét is szedtük. A Trafóra nagyon jellemző világítást tartó fémszerkezet viszont nem sikerült jól, veszélyes lett, így újra kellett hegeszteni az egészet. Viszont a megerősítésnek köszönhetően végül olyan erős lett, hogy lehetőséget teremtett az újcirkuszi előadások számára is – ahol nagyon fontos a felfüggesztés –, így jöhetett el például a Cirkus Cirkör is. A befogadótér ma 300, a koncerteken 450 fős. Az épület kívülről ugyanígy nézett ki, csak volt a sarkon egy kis ház, ami a rendszerváltás emblematikus helyévé vált (később sajnos el kellett bontani): Demszky Gábor innen készítette elhíresült fényképsorozatát, amin Kőszeg Ferencet a rendőrök üldözik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.