Soós Tamás

Dolgozott a Taxidermiában, a Hellboy 2-ben, a Felhőatlaszban és a most futó 44. gyermekben. Szakmája titkairól beszélgettünk vele.

Mit ér a dzsessz, ha magyar? Miben nyújt mást, mint a többi nemzet dzsesszkultúrája, és miből kap kevesebbet? A magyar dzsessz történetét megíró szerzővel a műfaj honi születéséről és sajátságairól beszélgettünk.

Az egyik utolsó rocksztár – még ha nem is érzi annak magát. Tavaly a bluesosra szomorított Last Patrolt gondolta újra 60-as évekbeli pszichedelikus zeneként. A rocksztárság és a pszichedélia rejtelmeiről faggattuk.

Vajdasági bosszútörténet és giallo hatású hangdráma után most Björk koncertfilmjét, a Biophilia Live-ot rendezte. Hangköltészetről, zajzenéről beszélgettünk vele.

Nevét többek közt a Trio Stendhalból, A dzsungel könyvéből, a Sose halunk meg!-ből ismerik, de az utóbbi években leggyakrabban kortárs írók felolvasóest­jein fújja szaxofonját. Dés Lászlót irodalomról és az improvizáció természetéről kérdeztük.

Galla Miklós 55 évesen megírta önéletrajzát, amiben nemcsak karrierjéről és abszurd humoráról, de magánéletének viszontagságairól is vall. Ennek apropójából beszélgettünk vele.

Nosztalgiázni és múltat idézni nem ugyanaz. Az előbbi inkább zenegépes krimókba, az utóbbi akár nívós koncerttermekbe is való. Például a Művészetek Palotájába, ahol úgy szólalhat meg egy 30 éves lemezanyag, az akkor progresszív, ma már inkább csak okosan dallamos Marsbéli krónikák, hogy az egy pillanatra se hasson avíttas­nak.

Nyolcvanas évek, progresszív rock, Magyarország: a Solaris a szocialista ellenszélben is kihozta a ma már alaplemezként hivatkozott Marsbéli krónikákat, amit október 26-án újra bemutatnak a Művészetek Palotájában. A világhírűvé csak a feloszlása után vált zenekar billentyűsével beszélgettünk.

71 éves korában, májbetegségben elhunyt a rocktörténet egyik legnagyobb basszusgitárosa, a Cream valahai tagja, John Mayall vagy épp Ringo Starr partnere. Idén tavasszal beszélgettünk vele, ezzel az interjúval emlékezünk rá.

Abbey Road, Let It Be, Dark Side Of The Moon. A tizenévesen az Abbey Road Stúdióba, majd házon belül a Beatles lemezfelvételeihez kerülő Alan Parsons nevét elsősorban a Pink Floyd-klasszikuson és a kései Beatles-albumokon végzett (segéd)hangmérnöki munkájáért őrzi a rockemlékezet. Pedig Eric Woolfsonnal közös formációja, az Alan Parsons Project dús, innovatív hangszerelésének köszönhetően sokáig hivatkozási alap volt zenészkörökben. A nyolcvanas években több slágert is jegyző zenésszel az APP életművének újraki­adása kapcsán beszélgettünk.