Soós Tamás

A Paradise Lost 25 évében ott van a metálzene története – csak kicsiben.

Játszott már Barack Obamának, túlélt egy alkohol- és drogfüggőséget, és bipoláris zavarát is sikerrel kezeli. Remek blueshangját a paksi Gastroblues Fesztiválon mutatja meg a magyar közönségnek július elején.

Ő az, aki a filmekben lő, verekszik és vív, aki autókat üldöz és reptet, az arcát mégsem ismerik. Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőrszakértővel beszélgettünk, aki nélkül ma már szinte nem készül magyar film.

Dolgozott a Taxidermiában, a Hellboy 2-ben, a Felhőatlaszban és a most futó 44. gyermekben. Szakmája titkairól beszélgettünk vele.

Mit ér a dzsessz, ha magyar? Miben nyújt mást, mint a többi nemzet dzsesszkultúrája, és miből kap kevesebbet? A magyar dzsessz történetét megíró szerzővel a műfaj honi születéséről és sajátságairól beszélgettünk.

Az egyik utolsó rocksztár – még ha nem is érzi annak magát. Tavaly a bluesosra szomorított Last Patrolt gondolta újra 60-as évekbeli pszichedelikus zeneként. A rocksztárság és a pszichedélia rejtelmeiről faggattuk.

Vajdasági bosszútörténet és giallo hatású hangdráma után most Björk koncertfilmjét, a Biophilia Live-ot rendezte. Hangköltészetről, zajzenéről beszélgettünk vele.

Nevét többek közt a Trio Stendhalból, A dzsungel könyvéből, a Sose halunk meg!-ből ismerik, de az utóbbi években leggyakrabban kortárs írók felolvasóest­jein fújja szaxofonját. Dés Lászlót irodalomról és az improvizáció természetéről kérdeztük.

Galla Miklós 55 évesen megírta önéletrajzát, amiben nemcsak karrierjéről és abszurd humoráról, de magánéletének viszontagságairól is vall. Ennek apropójából beszélgettünk vele.

Nosztalgiázni és múltat idézni nem ugyanaz. Az előbbi inkább zenegépes krimókba, az utóbbi akár nívós koncerttermekbe is való. Például a Művészetek Palotájába, ahol úgy szólalhat meg egy 30 éves lemezanyag, az akkor progresszív, ma már inkább csak okosan dallamos Marsbéli krónikák, hogy az egy pillanatra se hasson avíttas­nak.