Lemez

Motor Sister: Ride

  • Soós Tamás
  • 2015. április 20.

Zene

Az úgy kezdődött, hogy Scott Ian, az Anthrax gitárosa félszáz éves lett. Születésnapjára azt kérte felesége szerzőtársától, Jim Wilsontól, hogy rántsák össze annak elfeledett bandáját, a Mother Superiort egy házibuli erejéig. Wilsonéké tipikus sztori a 90-es évekből: Los Angelesből jöttek, de nem győztek meg sok embert, mivel kötött pulcsis grunge-ikonok helyett 60-as, 70-es évekbeli rockbandákat istenítettek. Lemezeiken azért ugyanúgy megfértek a Kyuss által akkoriban popularizált, sab­bathista stonerhimnuszok, mint a kétperces punkcsapkodások. A 2011-es földbe állásig kiadtak nyolc nagylemezt (közülük talán a ’98-as Deep a legérettebb), ám a zenéjükért tömegek nem, csak neves rockzenészek rajongtak. Például Henry Rollins, aki először producerként istápolta, majd a nullás évek elején saját zenekarába is leszerződtette a triót, hogy kiadjon velük két csatakos ősrockalbumot (Get Some Go Again; Nice).

A Mother Superiornak most a Motor Sister igyekszik igazságot szolgáltatni: a Scott Ian által összeválogatott zenekar (felesége, Pearl Aday vokálozik, John Tempesta dobol és Joey Vera basszusozik) a gitáros kedvenc MS-dalait játssza, Jim Wilson vezényletével. A kétgitáros, metálos felállás előnyei maguktól értetődnek: ízesebb szólók, hizlaltabb hangzás, felsrófolt dinamika. A ritmusszekció kivételes, a rifftár bő és hathatós, az eleresztett jammelések szabad levegője üdít. De hiába a Head Hanging Low westernes dallamvezetése, vagy a Devil Wind akusztikus gitárral kísért, epikusba forduló sludge-riffelése, a stílusbeli változatosság ellenére is összemosódó számokat hallgatva nem lehet elhessegetni az érzést, hogy nem véletlenül maradtak az undergroundban annak idején. A klasszikus rock taníthatatlan svungja megvan, de a valódi izgalom ­hiányzik, ahogy a félreismerhetetlen karakter is Wilson hangjából. Nagy lehetne, de csak kellemes marad: igazi ürömzene hát a Motor Sisteré.

Metal Blade, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.