2016 és 2021 között a Magyar Narancs munkatársa volt, főleg kultúráról, kultúrpolitikáról ír. Egyébként akkor csúszott rá az újságírásra, amikor még az ELTE bölcsékszkarára járt, és mellette filmkritikákat írt, filmes folyóiratot alapított és szerkesztett. 2019-ben a Magyar Újságírók Szövetsége az év kulturális újságírójának választotta.
Elítéli, amit Kövér László mondott a melegekről, de szívesen leülne vele beszélgetni. Úgy látja, a magyarok többségének szexuális kultúrája a Hahota-karikatúrák szintjén áll, de bízik a javulásban. A július 6-i Budapest Pride felvonulás kapcsán a kordonokról és a Pride identitáskereséséről is beszélgettünk, meg arról, hogy beleállna-e egy, az azonos neműek házasodási jogáról szóló kampányba.
A nemzetközi közéletbe tavaly, 15 évesen berobbant svéd környezetvédő aktivista pár hónap alatt elérte, hogy találkozzon a pápával, kezet fogjon Emmanuel Macronnal, felterjesszék Nobel-békedíjra, személyében sértegesse a német szélsőjobb, támogatásáról biztosítsa Angela Merkel, a magyar kormánypropaganda-sajtóban pedig Soros-ügynöknek kiáltsák ki.
Csökkenő állami támogatás, görgetett költségvetési hiány, elkésett elszámolások, adminisztrációs hibák, passzív tagság és széteső közösség – csak a csoda menthetné meg a nagy múltú irodalmi szervezetet a megszűnéstől.
El kell-e engedni a halott anyát? Lehet-e egyszerre a feladata egy életmódmagazinnak a nők emancipálása és a markáns közéleti témák, társadalmi ügyek felvállalása? A wmn.hu alapító-főszerkesztőjével a feminizmusról és a média helyzetéről, a közállapotokról és a hibák felvállalásáról beszélgettünk.
A bíróság másodfokon jogosnak találta a VIII. kerületi hely 22 óra utáni önkormányzati bezáratását. A közösségi ház és civil központ nem adja fel, de őszig több száz klubtagot kell toboroznia, hogy így is működhessen.
A taorendszer eltörlése utáni bizonytalan helyzetben Fekete Péter összetrombitálta a szakmát, és új nemzeti komolyzenei stratégiát hirdetett, holott azt sem tudni, hogyan pótolja a minisztérium a kiesett milliárdokat.
Bár úgy beszél, mint egy vallási vezető, Orbán inkább vágyképek zsibárusa, mondja az MTA Filozófiai Kutatóintézetének volt tudományos főmunkatársa és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanára.
A bús férfi belekezd, hogy elpanaszolja a világnak, miért hallgat, de úgy tűnik, mégis erősebb a hallgatás vágya, mint a közlésé, így csak elhaló félmondatokból, hosszú sóhajokból, tétova nekilendülésekből, egyszavas vallomásokból és homályos érzelemtöredékekből rajzolódik ki önportréja.
Nagy a bizonytalanság a magyar zene kutatásának központjában, a Bartók Archívumot is kezelő MTA BTK Zenetudományi Intézetben az Akadémia és a kormány egymásnak feszülése óta. Az ott dolgozók csak remélik, hogy rövidesen visszatérhetnek a nyugodt munkához.