Portré

„A nevem Greta Thunberg”

Tudomány

A nemzetközi közéletbe tavaly, 15 évesen berobbant svéd környezetvédő aktivista pár hónap alatt elérte, hogy találkozzon a pápával, kezet fogjon Emmanuel Macronnal, felterjesszék Nobel-békedíjra, személyében sértegesse a német szélsőjobb, támogatásáról biztosítsa Angela Merkel, a magyar kormánypropaganda-sajtóban pedig Soros-ügynöknek kiáltsák ki.

A történet 2018. augusztus 20-án, hétfőn kezdődött, az akkor 15 éves stockholmi lány úgy döntött, iskola helyett a svéd parlament előtt tölti a napot egy „Diáksztrájkot az éghajlatváltozásért” feliratú táblával a kezében. Thunberg akkoriban több aktivistával egyeztetett lehetséges akciókról, de egyikük sem támogatta az iskolai sztrájk ötletét – úgyhogy belekezdett egyedül. Ebből nőtte ki magát a Fridays for Future nemzetközi tüntetéssorozat, amelynek eddigi legnagyobb eseményén márciusban a szervezők állítása szerint világszerte összesen 1,4 millió diák vett részt 110 országban a klímakrízis hatékonyabb kezelését követelve.

Thunbergnek immár 900 ezer követője van a Facebookon, tevékenységével rendszeresen foglalkozik a mainstream média. Minden megnyilvánulását annak rendeli alá, hogy célba érjen az üzenete: „A politikusok nem veszik komolyan a klímakrízist, ezzel elveszik a fiatalok és a Föld jövőjét.” A davosi Világgazdasági Fórumon például a világ legbefolyásosabb üzletembereit, tudósait, politikusait szembesítette azzal a gondolattal, hogy sokan közülük pontosan tudják, milyen felbecsülhetetlen értéket áldoznak fel csak azért, hogy elképzelhetetlenül sok pénzt csináljanak. A fontos emberek a fórumról mintegy 1500 repülőgépjárattal igyekeztek tovább útjukra, nem így a lány, aki szokásához híven vonatra szállt, és nem felejtett el erről fényképet közölni. Ha Thunberget meghívják a szeptemberi ENSZ-klímacsúcsra New Yorkba – amit biztosra vehetünk –, teherhajóval fog odautazni, ugyanis azt olvasta, annak a legkisebb a „károsanyag-lábnyoma”.

Beszédeit állítása szerint mindig ő írja, esetleg tudósoktól kér néha segítséget. Mondatai kemények. Berlinben a Brandenburgi kapunál 25 ezer ember előtt azt mondta: „A mai különös világban a gyerekeknek fel kell áldozniuk a saját oktatásukat, hogy tiltakozzanak a jövőjük elpusztítása ellen.” Máshol így fogalmazott: „A tények nem számítanak többé, a politikusok nem hallgatják meg a tudósokat, akkor meg minek tanuljak?” Áprilisban tartott beszédet az Európai Parlamentben, korábban Jean-Claude Juncker előtt vetette fel, hogy az EU-nak is csökkentenie kell a szén-dioxid-kibocsátást. A Time májusban tette címlapra a következő felirattal: „A vezetők új generációja”.

 

Nincs mosoly

 

Thunberg egyszerű, hétköznapi öltözetet visel, beszédei közben és úgy általában szinte soha nem mosolyog. A beszámolók szerint nem beszélget lényegtelen dolgokról, nem cseveg, lényegében semmi mással nem foglalkozik a Föld megmentésén kívül – a legjobban az kapcsolja ki, ha otthon lefekhet a kanapéra kutyája mellé. Megjelenése zavarba ejtő határozottságot és céltudatosságot sugall – ha hallgatósága egy másodpercre nem veszi komolyan, és megenged magának egy nevetést, azonnal lecsap. Beszédeit rövidesen a Penguin kiadó adja ki No One Is Too Small to Make a Difference címmel. Ezt követi majd egy másik, a Thunberg család mindennapjairól szóló könyv; a család a bevételeket jótékony célja fordítja.

Thunberg az elmúlt években számos mentális problémával küzdött: nemcsak depresszióba zuhant, miután dokumentumfilmeket nézett az éghajlatkrízisről, de 11 éves korában Asperger-szindrómával diagnosztizálták. Korábban szelektív mutizmusban,
vagyis váratlan, szituatív beszédképtelenségben szenvedett, egyes cikkek figyelemzavart is említenek. De Thunberg és családja az Asperger-szindrómát különös adottságnak tekinti, amely képessé teszi a lányt arra, hogy a „dobozon kívül” gondolkozzon. „Átlátok dolgokon, nem könnyű megvezetni. Ha olyan lennék, mint a többiek, nem kezdtem volna bele a sztrájkba” – mondja erről.

Thunberget egyes, általában politikailag motivált kritikák szerint különböző érdekkörök használják fel a tudta nélkül, és tény, hogy édesanyja, az operaénekes Malena Ernman nyilvánosan is kifejezte támogatását a párizsi egyezmény, valamint a bevándorlás és a menekültstátuszhoz való jog mellett. Ernman maga sem repül, és szintén vegán, bár Thunberg egyik nyilatkozata szerint éjjelente titokban sajtot eszik. A család közlései szerint mindenesetre nem a szülők mosták át gyermekük agyát, hanem fordítva: a szülők állítólag semmit sem tudtak a környezeti aktivizmusról és a klímakrízisről, mindenről a lányuk győzte meg őket. Felmerült a sajtóban az a vád is, hogy Thunberg indulását egy pr-os segítette, aki fotóst küldött a lány stockholmi tiltakozására, hogy a saját startupvállalkozására irányítsa a figyelmet. Thunberg minden vádat visszautasított, egy Facebook-bejegyzésben pedig azt állította, hogy sem ő, sem a családja semmit nem tett pénzért, senki nem áll mögötte, senkit nem képvisel, csak önmagát, ugyanakkor nem lepődik meg a felé áradó gyűlöleten.

Az európai parlamenti választások közeledtével Thunberg tevékenysége egyre inkább politikai mezőbe került, a német szélsőjobboldali AfD egész kampányt épített arra, hogy a klímatudományokat összeesküvés-elméletként prezentálja. Thunberget csalónak, szektásnak és mentálisan kihívásokkal küzdőnek nevezték, és attól sem riadtak vissza, hogy egy Hitlerjungend-plakátra photoshoppolják az arcát. Az EP-választások előtt a magyar kormány propagandakiadványai (az Origótól a Pesti Srácokig) is foglalkoztak Thunberggel, aki mögött természetesen Soros György alakját vélték felfedezni.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)