Portré

„A nevem Greta Thunberg”

Tudomány

A nemzetközi közéletbe tavaly, 15 évesen berobbant svéd környezetvédő aktivista pár hónap alatt elérte, hogy találkozzon a pápával, kezet fogjon Emmanuel Macronnal, felterjesszék Nobel-békedíjra, személyében sértegesse a német szélsőjobb, támogatásáról biztosítsa Angela Merkel, a magyar kormánypropaganda-sajtóban pedig Soros-ügynöknek kiáltsák ki.

A történet 2018. augusztus 20-án, hétfőn kezdődött, az akkor 15 éves stockholmi lány úgy döntött, iskola helyett a svéd parlament előtt tölti a napot egy „Diáksztrájkot az éghajlatváltozásért” feliratú táblával a kezében. Thunberg akkoriban több aktivistával egyeztetett lehetséges akciókról, de egyikük sem támogatta az iskolai sztrájk ötletét – úgyhogy belekezdett egyedül. Ebből nőtte ki magát a Fridays for Future nemzetközi tüntetéssorozat, amelynek eddigi legnagyobb eseményén márciusban a szervezők állítása szerint világszerte összesen 1,4 millió diák vett részt 110 országban a klímakrízis hatékonyabb kezelését követelve.

Thunbergnek immár 900 ezer követője van a Facebookon, tevékenységével rendszeresen foglalkozik a mainstream média. Minden megnyilvánulását annak rendeli alá, hogy célba érjen az üzenete: „A politikusok nem veszik komolyan a klímakrízist, ezzel elveszik a fiatalok és a Föld jövőjét.” A davosi Világgazdasági Fórumon például a világ legbefolyásosabb üzletembereit, tudósait, politikusait szembesítette azzal a gondolattal, hogy sokan közülük pontosan tudják, milyen felbecsülhetetlen értéket áldoznak fel csak azért, hogy elképzelhetetlenül sok pénzt csináljanak. A fontos emberek a fórumról mintegy 1500 repülőgépjárattal igyekeztek tovább útjukra, nem így a lány, aki szokásához híven vonatra szállt, és nem felejtett el erről fényképet közölni. Ha Thunberget meghívják a szeptemberi ENSZ-klímacsúcsra New Yorkba – amit biztosra vehetünk –, teherhajóval fog odautazni, ugyanis azt olvasta, annak a legkisebb a „károsanyag-lábnyoma”.

Beszédeit állítása szerint mindig ő írja, esetleg tudósoktól kér néha segítséget. Mondatai kemények. Berlinben a Brandenburgi kapunál 25 ezer ember előtt azt mondta: „A mai különös világban a gyerekeknek fel kell áldozniuk a saját oktatásukat, hogy tiltakozzanak a jövőjük elpusztítása ellen.” Máshol így fogalmazott: „A tények nem számítanak többé, a politikusok nem hallgatják meg a tudósokat, akkor meg minek tanuljak?” Áprilisban tartott beszédet az Európai Parlamentben, korábban Jean-Claude Juncker előtt vetette fel, hogy az EU-nak is csökkentenie kell a szén-dioxid-kibocsátást. A Time májusban tette címlapra a következő felirattal: „A vezetők új generációja”.

 

Nincs mosoly

 

Thunberg egyszerű, hétköznapi öltözetet visel, beszédei közben és úgy általában szinte soha nem mosolyog. A beszámolók szerint nem beszélget lényegtelen dolgokról, nem cseveg, lényegében semmi mással nem foglalkozik a Föld megmentésén kívül – a legjobban az kapcsolja ki, ha otthon lefekhet a kanapéra kutyája mellé. Megjelenése zavarba ejtő határozottságot és céltudatosságot sugall – ha hallgatósága egy másodpercre nem veszi komolyan, és megenged magának egy nevetést, azonnal lecsap. Beszédeit rövidesen a Penguin kiadó adja ki No One Is Too Small to Make a Difference címmel. Ezt követi majd egy másik, a Thunberg család mindennapjairól szóló könyv; a család a bevételeket jótékony célja fordítja.

Thunberg az elmúlt években számos mentális problémával küzdött: nemcsak depresszióba zuhant, miután dokumentumfilmeket nézett az éghajlatkrízisről, de 11 éves korában Asperger-szindrómával diagnosztizálták. Korábban szelektív mutizmusban,
vagyis váratlan, szituatív beszédképtelenségben szenvedett, egyes cikkek figyelemzavart is említenek. De Thunberg és családja az Asperger-szindrómát különös adottságnak tekinti, amely képessé teszi a lányt arra, hogy a „dobozon kívül” gondolkozzon. „Átlátok dolgokon, nem könnyű megvezetni. Ha olyan lennék, mint a többiek, nem kezdtem volna bele a sztrájkba” – mondja erről.

Thunberget egyes, általában politikailag motivált kritikák szerint különböző érdekkörök használják fel a tudta nélkül, és tény, hogy édesanyja, az operaénekes Malena Ernman nyilvánosan is kifejezte támogatását a párizsi egyezmény, valamint a bevándorlás és a menekültstátuszhoz való jog mellett. Ernman maga sem repül, és szintén vegán, bár Thunberg egyik nyilatkozata szerint éjjelente titokban sajtot eszik. A család közlései szerint mindenesetre nem a szülők mosták át gyermekük agyát, hanem fordítva: a szülők állítólag semmit sem tudtak a környezeti aktivizmusról és a klímakrízisről, mindenről a lányuk győzte meg őket. Felmerült a sajtóban az a vád is, hogy Thunberg indulását egy pr-os segítette, aki fotóst küldött a lány stockholmi tiltakozására, hogy a saját startupvállalkozására irányítsa a figyelmet. Thunberg minden vádat visszautasított, egy Facebook-bejegyzésben pedig azt állította, hogy sem ő, sem a családja semmit nem tett pénzért, senki nem áll mögötte, senkit nem képvisel, csak önmagát, ugyanakkor nem lepődik meg a felé áradó gyűlöleten.

Az európai parlamenti választások közeledtével Thunberg tevékenysége egyre inkább politikai mezőbe került, a német szélsőjobboldali AfD egész kampányt épített arra, hogy a klímatudományokat összeesküvés-elméletként prezentálja. Thunberget csalónak, szektásnak és mentálisan kihívásokkal küzdőnek nevezték, és attól sem riadtak vissza, hogy egy Hitlerjungend-plakátra photoshoppolják az arcát. Az EP-választások előtt a magyar kormány propagandakiadványai (az Origótól a Pesti Srácokig) is foglalkoztak Thunberggel, aki mögött természetesen Soros György alakját vélték felfedezni.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.