Portré

„A nevem Greta Thunberg”

Tudomány

A nemzetközi közéletbe tavaly, 15 évesen berobbant svéd környezetvédő aktivista pár hónap alatt elérte, hogy találkozzon a pápával, kezet fogjon Emmanuel Macronnal, felterjesszék Nobel-békedíjra, személyében sértegesse a német szélsőjobb, támogatásáról biztosítsa Angela Merkel, a magyar kormánypropaganda-sajtóban pedig Soros-ügynöknek kiáltsák ki.

A történet 2018. augusztus 20-án, hétfőn kezdődött, az akkor 15 éves stockholmi lány úgy döntött, iskola helyett a svéd parlament előtt tölti a napot egy „Diáksztrájkot az éghajlatváltozásért” feliratú táblával a kezében. Thunberg akkoriban több aktivistával egyeztetett lehetséges akciókról, de egyikük sem támogatta az iskolai sztrájk ötletét – úgyhogy belekezdett egyedül. Ebből nőtte ki magát a Fridays for Future nemzetközi tüntetéssorozat, amelynek eddigi legnagyobb eseményén márciusban a szervezők állítása szerint világszerte összesen 1,4 millió diák vett részt 110 országban a klímakrízis hatékonyabb kezelését követelve.

Thunbergnek immár 900 ezer követője van a Facebookon, tevékenységével rendszeresen foglalkozik a mainstream média. Minden megnyilvánulását annak rendeli alá, hogy célba érjen az üzenete: „A politikusok nem veszik komolyan a klímakrízist, ezzel elveszik a fiatalok és a Föld jövőjét.” A davosi Világgazdasági Fórumon például a világ legbefolyásosabb üzletembereit, tudósait, politikusait szembesítette azzal a gondolattal, hogy sokan közülük pontosan tudják, milyen felbecsülhetetlen értéket áldoznak fel csak azért, hogy elképzelhetetlenül sok pénzt csináljanak. A fontos emberek a fórumról mintegy 1500 repülőgépjárattal igyekeztek tovább útjukra, nem így a lány, aki szokásához híven vonatra szállt, és nem felejtett el erről fényképet közölni. Ha Thunberget meghívják a szeptemberi ENSZ-klímacsúcsra New Yorkba – amit biztosra vehetünk –, teherhajóval fog odautazni, ugyanis azt olvasta, annak a legkisebb a „károsanyag-lábnyoma”.

Beszédeit állítása szerint mindig ő írja, esetleg tudósoktól kér néha segítséget. Mondatai kemények. Berlinben a Brandenburgi kapunál 25 ezer ember előtt azt mondta: „A mai különös világban a gyerekeknek fel kell áldozniuk a saját oktatásukat, hogy tiltakozzanak a jövőjük elpusztítása ellen.” Máshol így fogalmazott: „A tények nem számítanak többé, a politikusok nem hallgatják meg a tudósokat, akkor meg minek tanuljak?” Áprilisban tartott beszédet az Európai Parlamentben, korábban Jean-Claude Juncker előtt vetette fel, hogy az EU-nak is csökkentenie kell a szén-dioxid-kibocsátást. A Time májusban tette címlapra a következő felirattal: „A vezetők új generációja”.

 

Nincs mosoly

 

Thunberg egyszerű, hétköznapi öltözetet visel, beszédei közben és úgy általában szinte soha nem mosolyog. A beszámolók szerint nem beszélget lényegtelen dolgokról, nem cseveg, lényegében semmi mással nem foglalkozik a Föld megmentésén kívül – a legjobban az kapcsolja ki, ha otthon lefekhet a kanapéra kutyája mellé. Megjelenése zavarba ejtő határozottságot és céltudatosságot sugall – ha hallgatósága egy másodpercre nem veszi komolyan, és megenged magának egy nevetést, azonnal lecsap. Beszédeit rövidesen a Penguin kiadó adja ki No One Is Too Small to Make a Difference címmel. Ezt követi majd egy másik, a Thunberg család mindennapjairól szóló könyv; a család a bevételeket jótékony célja fordítja.

Thunberg az elmúlt években számos mentális problémával küzdött: nemcsak depresszióba zuhant, miután dokumentumfilmeket nézett az éghajlatkrízisről, de 11 éves korában Asperger-szindrómával diagnosztizálták. Korábban szelektív mutizmusban,
vagyis váratlan, szituatív beszédképtelenségben szenvedett, egyes cikkek figyelemzavart is említenek. De Thunberg és családja az Asperger-szindrómát különös adottságnak tekinti, amely képessé teszi a lányt arra, hogy a „dobozon kívül” gondolkozzon. „Átlátok dolgokon, nem könnyű megvezetni. Ha olyan lennék, mint a többiek, nem kezdtem volna bele a sztrájkba” – mondja erről.

Thunberget egyes, általában politikailag motivált kritikák szerint különböző érdekkörök használják fel a tudta nélkül, és tény, hogy édesanyja, az operaénekes Malena Ernman nyilvánosan is kifejezte támogatását a párizsi egyezmény, valamint a bevándorlás és a menekültstátuszhoz való jog mellett. Ernman maga sem repül, és szintén vegán, bár Thunberg egyik nyilatkozata szerint éjjelente titokban sajtot eszik. A család közlései szerint mindenesetre nem a szülők mosták át gyermekük agyát, hanem fordítva: a szülők állítólag semmit sem tudtak a környezeti aktivizmusról és a klímakrízisről, mindenről a lányuk győzte meg őket. Felmerült a sajtóban az a vád is, hogy Thunberg indulását egy pr-os segítette, aki fotóst küldött a lány stockholmi tiltakozására, hogy a saját startupvállalkozására irányítsa a figyelmet. Thunberg minden vádat visszautasított, egy Facebook-bejegyzésben pedig azt állította, hogy sem ő, sem a családja semmit nem tett pénzért, senki nem áll mögötte, senkit nem képvisel, csak önmagát, ugyanakkor nem lepődik meg a felé áradó gyűlöleten.

Az európai parlamenti választások közeledtével Thunberg tevékenysége egyre inkább politikai mezőbe került, a német szélsőjobboldali AfD egész kampányt épített arra, hogy a klímatudományokat összeesküvés-elméletként prezentálja. Thunberget csalónak, szektásnak és mentálisan kihívásokkal küzdőnek nevezték, és attól sem riadtak vissza, hogy egy Hitlerjungend-plakátra photoshoppolják az arcát. Az EP-választások előtt a magyar kormány propagandakiadványai (az Origótól a Pesti Srácokig) is foglalkoztak Thunberggel, aki mögött természetesen Soros György alakját vélték felfedezni.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.