Portré

„A nevem Greta Thunberg”

Tudomány

A nemzetközi közéletbe tavaly, 15 évesen berobbant svéd környezetvédő aktivista pár hónap alatt elérte, hogy találkozzon a pápával, kezet fogjon Emmanuel Macronnal, felterjesszék Nobel-békedíjra, személyében sértegesse a német szélsőjobb, támogatásáról biztosítsa Angela Merkel, a magyar kormánypropaganda-sajtóban pedig Soros-ügynöknek kiáltsák ki.

A történet 2018. augusztus 20-án, hétfőn kezdődött, az akkor 15 éves stockholmi lány úgy döntött, iskola helyett a svéd parlament előtt tölti a napot egy „Diáksztrájkot az éghajlatváltozásért” feliratú táblával a kezében. Thunberg akkoriban több aktivistával egyeztetett lehetséges akciókról, de egyikük sem támogatta az iskolai sztrájk ötletét – úgyhogy belekezdett egyedül. Ebből nőtte ki magát a Fridays for Future nemzetközi tüntetéssorozat, amelynek eddigi legnagyobb eseményén márciusban a szervezők állítása szerint világszerte összesen 1,4 millió diák vett részt 110 országban a klímakrízis hatékonyabb kezelését követelve.

Thunbergnek immár 900 ezer követője van a Facebookon, tevékenységével rendszeresen foglalkozik a mainstream média. Minden megnyilvánulását annak rendeli alá, hogy célba érjen az üzenete: „A politikusok nem veszik komolyan a klímakrízist, ezzel elveszik a fiatalok és a Föld jövőjét.” A davosi Világgazdasági Fórumon például a világ legbefolyásosabb üzletembereit, tudósait, politikusait szembesítette azzal a gondolattal, hogy sokan közülük pontosan tudják, milyen felbecsülhetetlen értéket áldoznak fel csak azért, hogy elképzelhetetlenül sok pénzt csináljanak. A fontos emberek a fórumról mintegy 1500 repülőgépjárattal igyekeztek tovább útjukra, nem így a lány, aki szokásához híven vonatra szállt, és nem felejtett el erről fényképet közölni. Ha Thunberget meghívják a szeptemberi ENSZ-klímacsúcsra New Yorkba – amit biztosra vehetünk –, teherhajóval fog odautazni, ugyanis azt olvasta, annak a legkisebb a „károsanyag-lábnyoma”.

Beszédeit állítása szerint mindig ő írja, esetleg tudósoktól kér néha segítséget. Mondatai kemények. Berlinben a Brandenburgi kapunál 25 ezer ember előtt azt mondta: „A mai különös világban a gyerekeknek fel kell áldozniuk a saját oktatásukat, hogy tiltakozzanak a jövőjük elpusztítása ellen.” Máshol így fogalmazott: „A tények nem számítanak többé, a politikusok nem hallgatják meg a tudósokat, akkor meg minek tanuljak?” Áprilisban tartott beszédet az Európai Parlamentben, korábban Jean-Claude Juncker előtt vetette fel, hogy az EU-nak is csökkentenie kell a szén-dioxid-kibocsátást. A Time májusban tette címlapra a következő felirattal: „A vezetők új generációja”.

 

Nincs mosoly

 

Thunberg egyszerű, hétköznapi öltözetet visel, beszédei közben és úgy általában szinte soha nem mosolyog. A beszámolók szerint nem beszélget lényegtelen dolgokról, nem cseveg, lényegében semmi mással nem foglalkozik a Föld megmentésén kívül – a legjobban az kapcsolja ki, ha otthon lefekhet a kanapéra kutyája mellé. Megjelenése zavarba ejtő határozottságot és céltudatosságot sugall – ha hallgatósága egy másodpercre nem veszi komolyan, és megenged magának egy nevetést, azonnal lecsap. Beszédeit rövidesen a Penguin kiadó adja ki No One Is Too Small to Make a Difference címmel. Ezt követi majd egy másik, a Thunberg család mindennapjairól szóló könyv; a család a bevételeket jótékony célja fordítja.

Thunberg az elmúlt években számos mentális problémával küzdött: nemcsak depresszióba zuhant, miután dokumentumfilmeket nézett az éghajlatkrízisről, de 11 éves korában Asperger-szindrómával diagnosztizálták. Korábban szelektív mutizmusban,
vagyis váratlan, szituatív beszédképtelenségben szenvedett, egyes cikkek figyelemzavart is említenek. De Thunberg és családja az Asperger-szindrómát különös adottságnak tekinti, amely képessé teszi a lányt arra, hogy a „dobozon kívül” gondolkozzon. „Átlátok dolgokon, nem könnyű megvezetni. Ha olyan lennék, mint a többiek, nem kezdtem volna bele a sztrájkba” – mondja erről.

Thunberget egyes, általában politikailag motivált kritikák szerint különböző érdekkörök használják fel a tudta nélkül, és tény, hogy édesanyja, az operaénekes Malena Ernman nyilvánosan is kifejezte támogatását a párizsi egyezmény, valamint a bevándorlás és a menekültstátuszhoz való jog mellett. Ernman maga sem repül, és szintén vegán, bár Thunberg egyik nyilatkozata szerint éjjelente titokban sajtot eszik. A család közlései szerint mindenesetre nem a szülők mosták át gyermekük agyát, hanem fordítva: a szülők állítólag semmit sem tudtak a környezeti aktivizmusról és a klímakrízisről, mindenről a lányuk győzte meg őket. Felmerült a sajtóban az a vád is, hogy Thunberg indulását egy pr-os segítette, aki fotóst küldött a lány stockholmi tiltakozására, hogy a saját startupvállalkozására irányítsa a figyelmet. Thunberg minden vádat visszautasított, egy Facebook-bejegyzésben pedig azt állította, hogy sem ő, sem a családja semmit nem tett pénzért, senki nem áll mögötte, senkit nem képvisel, csak önmagát, ugyanakkor nem lepődik meg a felé áradó gyűlöleten.

Az európai parlamenti választások közeledtével Thunberg tevékenysége egyre inkább politikai mezőbe került, a német szélsőjobboldali AfD egész kampányt épített arra, hogy a klímatudományokat összeesküvés-elméletként prezentálja. Thunberget csalónak, szektásnak és mentálisan kihívásokkal küzdőnek nevezték, és attól sem riadtak vissza, hogy egy Hitlerjungend-plakátra photoshoppolják az arcát. Az EP-választások előtt a magyar kormány propagandakiadványai (az Origótól a Pesti Srácokig) is foglalkoztak Thunberggel, aki mögött természetesen Soros György alakját vélték felfedezni.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.