Bacsadi Zsófia

Bármilyen lehangoló állapotban is van ma a magyar filmgyártás, létezett egy korszak, a harmincas évek, amikor prosperált a filmipar, a nézők tódultak a moziba magyar filmeket nézni, kialakult egyfajta hazai sztárrendszer. A Swing valahogy erre kacsingat vissza, és ez is a legnagyobb előnye: nem a hollywoodi sémákban, hanem a magyar hagyományokban keresi a mintát.

A magyar pusztában rejlő westernpotenciált eddig méltatlanul kevés rendező fedezte fel – jelentősebb kísérlet talán csak Szomjas György részéről történt a Talpuk alatt fütyül a széllel, mondjuk ezt természetesen anélkül, hogy megfeledkeznénk a nagyszerű John Savage nevezetes vágtájáról a lebukó hortobágyi napkorong előtt.

Új filmjét, A zéró elméletet már játsszák a mozik. Telefonon anekdotázott nekünk Londonból.

Mostanság sok szó esik az olyan sorozatokról, melyek nyomán újabb és újabb helyi változatok születnek (Forbrydelsen, A híd, Broadchurch), ám ha volt széria, amely tényleg minden nációt megihletett, az Hagai Levi BeTipul című produkciója.

A civilizált embernek hiányzik a természet, persze csak szabályozott körülmények között. Kirándulunk, állatkertbe megyünk, síelünk, hegyet mászunk. De mi lenne, ha egyszer a természet jönne hozzánk kéretlenül? Ruben Östlund filmjében jön is:

Közönséges halandók gyakran hiszik, hogy a sci-fi műfaját két kibékíthetetlen nagyragadozó uralja. Ám a Star Wars és a Star Trek mellett rendíthetetlenül, korban mindkettőt megelőzve ott áll a hamisítatlanul brit Doctor Who.