Tévétorrent

Red Band Society

Tévétorrent

Mostanában új irányvonal látszik kirajzolódni a tiniknek szóló tearjerkerek sorában: felfutóban a gyógyíthatatlan betegségben haldoklós alműfaj. Ennek az alaphelyzetnek valóban nehéz ellentmondani, vagy ha találnánk is kifogást, illik azt magunkban tartani. Szerencsére e vonal két legutóbbi képviselőjének (Most jó, Csillagainkban a hiba) sikerült megtalálnia a kényes egyensúlyt kegyeletsértés és nettó giccs között.

A Fox friss sorozatának, a Red Band Societynek sem kell szégyenkeznie. A széria fő erénye, hogy a kifáradásra hajlamos tinitoposzokat kiragadja megszokott kontextusukból, és egy idegen, rendellenes közegbe (a kórházba) helyezi őket. A krónikusan beteg serdülők nem sokban térnek el a tipikus kamaszkarakterektől (utálatos cheerleader, laza mókamester, stréber, vagány sportoló), ám betegségük eltörli a köztük rendszerint kialakuló hierarchiát, egyenlővé vagy legalábbis egyenlően nyomorulttá téve őket (más kérdés, hogy állapotukhoz képest igen kellemesen mutatnak).
A betegség külön kiemeli a kamaszlét általános kitaszítottságérzését és az énkeresés problémáit, ami pedig még jobb, hogy etnikailag/szociálisan/szexuálisan is sokszínű társaságot kapunk.

Az epizodikus szerkezet frappáns, szemléletes jellemábrázolásra ad alkalmat, és nem hagyja, hogy valamelyik karakter rátelepedjen a többire. Ugyanakkor a rövid jelenetek jó ritmust biztosítanak, ráadásul szinte tökéletes arányban keveredik a dráma és a komikum. Mindeközben a sorozat fekete humora sosem lépi át az ízléstelenség határát.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.