Film

Swing

Film

Bármilyen lehangoló állapotban is van ma a magyar filmgyártás, létezett egy korszak, a harmincas évek, amikor prosperált a filmipar, a nézők tódultak a moziba magyar filmeket nézni, kialakult egyfajta hazai sztárrendszer. A Swing valahogy erre kacsingat vissza, és ez is a legnagyobb előnye: nem a hollywoodi sémákban, hanem a magyar hagyományokban keresi a mintát.

Ám azt elfelejti, hogy nem ördögtől való időnként az amerikai filmgyártás módszereit követni (például a dialógusírás vagy a gördülékeny cselekménybonyolítás terén) és a dicső múlt elemei is avulhatnak (ami régen habkönnyű volt, az mára lehet bugyuta, és ami régen humoros volt, az mára lehet fárasztó).
A Swing furcsa ellentmondása, hogy sok esetben ami az előnye, az a hátránya is: szemérmeskedés nélkül mutat be egy melegbárt (Budapest a tolerancia fellegvára a vásznon, miközben a közönség többsége bőszen fintorog), mialatt a legvaskosabb sztereotípiákat erősíti, és parodizálja a melegeket (e kettősséget érdekesen mutatja Kulka János egyszerre nagyon camp, ugyanakkor okosan ironikus alakítása). De lehetőséghez jut a magyar színésznők minden generációja (Csá­kányi Eszter és Törőcsik Mari is méltóságteljes, de képesek magukon nevetni), ám végül mindannyian a háttérbe vonulnak a szép, ­fiatal és tehetséges új nemzedék kedvéért.

A jelmezek, a koreográfia és a zene profizmusa éles ellentétben áll az erőltetett konfliktusokkal, a suta párbeszédekkel és a kínos poénokkal. Alig várjuk, hogy végre megálljon a cselekmény egy-egy zenés betét kedvéért – azt sem bánnánk, ha az egész egy musical lenne.

Forgalmazza az A Company Hungary

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.