Kránicz Bence

Az év legnézettebb filmje és legmenőbb sorozata is afroamerikai siker, miközben az Egyesült Államok felé baktató hondurasi és haiti menekültek ügye fekete üggyé is vált. Hova jutott az afroamerikai kultúra az idén, és mi látszik ebből Magyarországon?

Első regényében Veres Attila alternatív Magyarországot épített. A tavaly megjelent Odakint sötétebb alaphelyzete szerint valamikor a nyolcvanas években különös, egyszerre tehén- és polipszerű lények bukkantak fel egyik megyénkben, hogy aztán természetfeletti képességeikkel és delejező kipárolgásukkal alapjaiban formálják át a magyar gazdaságot, politikát, kultúrát, és végül átváltoztassák magukat az embereket is.

A Luther kutyái olvasása közben fejben megírtam A magyar betegségirodalom története című összegző művet. Vagy legalábbis vázlatokat készítettem hozzá. Ha visszafelé haladunk az időben, rögtön itt van a Szilasi könyvén szerkesztőként dolgozó Darvasi László prózája, A legionella-füzet. Előtte Esterházy Péter írta meg a Hasnyálmirigynaplót. Nádas: Saját halál. A Hajnóczy-életmű mint egyetlen nagy alkoholizmuskönyv. Karinthy.

Erős érveket lehetne találni amellett, hogy Maurer Dóra a legbefolyásosabb kortárs magyar képzőművész.

Ír esszét, kritikát, dalszöveget és mesejátékot, új verses regényében pedig egy kiflivég menti meg az elrabolt királykisasszonyt. Az ötvenes évek gyerekirodalmáról és napjaink kultúrharcos trollkodásáról is beszélgettünk.

Múzeumot épített nacionalista ereklyékből, de Trianon centenáriumán nem pont úgy fognak hozzányúlni a témához, ahogy ő. Kiállítása folyamatosan utazik a világban, Magyarországon csak rövid ideig lehetett látni. Az irónia hatá­rairól, a kormány irredenta gesztusairól és a politikai művészet lehetőségeiről beszélgettünk könyve, A műhegyektől a politikai vallásig megjelenésének apropóján.