Színház

Sértett magány

M, mint Mizantróp

Kritika

„Az ember nem tehet mást, mint kivonul” – vonul be Andor (az eredetiben: Alceste).

 Elharsánykodott monológgal vág át a nézők közt, árad belőle a sértettség. Aztán feleselgetésbe kezd Fülöppel (Philinte), aki próbálja őt a normalitás talajára visszavezetni. Hősünk hajthatatlan, az emberekbe vetett hite elhagyta, a többieket hazugnak, képmutatónak, erkölcstelennek bélyegzi, a társadalmat egyenesen fertőnek titulálja.

Szabados Mihály egyedül jelenít meg minden szerepet, még a szerelmét, Szerenát (az alapműben: Célimène) is maga játssza. A hangszín, a testtartás, a mozgás finomhangolásából épül föl a szereplők univerzuma. Amikor Andorként pufog, a rendezői bal felé intézi szavait, amikor Fülöpként beszél, jobbra tekint. Szerenát alakítva lábujjhegyre áll (mintha magas sarkúban lenne), ilyenkor a hangját is elvékonyítja. Az előadás monodráma, mégis „többszólamú”, nem egy belső monológot látunk, hanem különös, morális pátosszal telt párbeszédeket, amelyeknek Szabados a közvetítő médiuma.

A darab Petri György mai fülre hangszerelt, metsző stílusú Molière-fordításából indul ki, de azt Gleason-Nagy Natália rendező-dramaturg még meg is tupírozta. A legfülbeötlőbb változás Petri szövegéhez képest a nevek megváltoztatása (lefordítása?), de említés szintjén megjelennek kortárs szerzők is, többek közt Kukorelly Endre. Ő például a hazai kultúrkör egyik tényezőjeként jön képbe, így a féltékeny Andor számára az is érthető lenne – persze, cinikusan mondja ezt –, ha Szeréna helyette inkább az íróval kokettálna. De megidézik Ursulát is, nem is egyszer, nála kell jelentkezni a jól fizető pozíciókra, személyében pedig nem tudunk nem az Európai Bizottság jelenlegi elnökére gondolni, és e gondolatfolyam abszurditása végképp megmosolyogtató. A Petri-féle fordítás sűrű és konok, a szavakból süt a feszültség, ugyanakkor, Szabados kikacsintásai miatt, és mert a színész nem csak átvitt értelemben teszi ezt, hanem folyton kiszemel magának egy nézőt, akivel mintha diskurzusba kerülne (de valójában mindkét felet maga hozza itt is), humoros közjátékok bontakoznak ki, egyensúlyban tartva a játékot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

A vad

Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot! Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot! – skandálja fennhangon a Fiatal Demokraták Szövetségének ifjú gárdája, minden lehetséges fórumon – minél fiatalosabb az a fórum, annál jobb. Felmerül persze a kérdés, hogy milyen harcot is folytatnak ők?

A szuperhonpolgár

A lovagi rang modern kori megfelelője elsősorban az érdemet, a tehetséget és a köz szolgálatát jutalmazza, bár az is igaz, hogy odaítélésénél a lojalitás és a politikai megfontolás sem mellékes.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.

„Inkább elmennek betegre”

Időről időre felmerül, hogy Orbán Viktor és pártja adott esetben a rendvédelmi erőket is bevetné a hatalom megtartása érdekében. A nyílt erőszak alkalmazásának azonban számos akadálya van.