Színház

Világító árnyak

Petipa–Mirzojan / Minkus: A bajadér

Kritika

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Mivel nem maradt fenn a teljes Petipa-változat, a hiányzó részeket Mirzojan rekonstruálta. Ludwig Minkus 1857-től komponált balettzenét, de mind közül ez a műve lett a legismertebb. Mirzojan változatához azonban szükség volt további zenére egyebek mellett a hiányzó felvonáshoz is, ehhez pedig az alkotók a III. Sándor cár koronázására készült, mára viszont elfeledett, szintén a Petipa–Minkus-kettős nevéhez fűződő Éjszaka és nappal (Nuit et jour) című baletthez nyúltak vissza. A műnek a fennmaradt zongorakivonatát Lázár György, a Magyar Nemzeti Balett vezető korrepetitora szólaltatta meg, és aztán Mirzojannal együtt, közösen válogatták ki a felhasználandó részeket. Lázár elkészítette a darab teljes zenekari változatát is, a meglévő partitúra alapján a zeneszerző stílusában írta újra a hiányzó részleteket. A mű e kalandosan létrejött variációját most Dobszay Péter vezényli.

Indiában járunk. Hindu épületekkel, buddhista szobrokkal és buja növényzettel körülvéve szeret bele Níkia, a bajadér (Tatyjana Melnyik) Szolorba, a gazdag harcosba (Louis Scrivener), aki viszont politikai nyomásra kénytelen eljegyezni a rádzsa lányát, Gamzattit (Maria Beck). A női rivalizálás kecses taszigálások formájában a nők táncában is jól kifejeződik. Ám Gamzatti ennél messzebb is megy: megmérgezi Níkiát, aki bele is hal. Szolor feleségül veszi Gamzattit, ám Visnu haragja lecsap, lerombolja a palotát, s az ifjú a romok között leli halálát – Níkia és Szolor immár az örökkévalóságban talál egymásra.

Rózsa István díszlete igazodik az eredeti, szentpétervári bemutatóhoz: grandiózus és részletgazdag, ami vonatkozik a kellékekre is. A jelmezek (Rományi Nóra) korhűek, klasszikus indiai ruhák: a férfiakon hosszú, színes, köpenyszerű, muszlinból készült felsők, szűk, redőzött nadrágok és díszes fejfedők, a nőkön muszlinszoknyák és tütük. A nők haját lágy esésű selyemkendő fogja össze, amelyet gyakran a felsőruhához varrtak, így a nagyobb mozdulatoknál fenségesen meg-meglibbennek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.

„Még a nevén sem lehetett nevezni”

Az 50-es évek Amerikája elevenedik meg a Vágtázó lovakról című új amerikai film kockáin: Muriel és a koreai háborúból hazatérő férje, Lee Kaliforniába költözve szeretnének új életet kezdeni, ám betoppan hozzájuk Lee testvére, Julius, és felkavarja a viszonyokat. Kaszinó, lóverseny és tiltott szerelmek – Daniel Minahan mozija meglepő helyekre viszi hőseit. A rendezővel a korszakról, Douglas Sirkről és arról is beszélgettünk, milyen érzés játékfilmen dolgozni olyan sorozatok után, mint a Trónok harca vagy a Homeland.