Színház

Világító árnyak

Petipa–Mirzojan / Minkus: A bajadér

Kritika

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Mivel nem maradt fenn a teljes Petipa-változat, a hiányzó részeket Mirzojan rekonstruálta. Ludwig Minkus 1857-től komponált balettzenét, de mind közül ez a műve lett a legismertebb. Mirzojan változatához azonban szükség volt további zenére egyebek mellett a hiányzó felvonáshoz is, ehhez pedig az alkotók a III. Sándor cár koronázására készült, mára viszont elfeledett, szintén a Petipa–Minkus-kettős nevéhez fűződő Éjszaka és nappal (Nuit et jour) című baletthez nyúltak vissza. A műnek a fennmaradt zongorakivonatát Lázár György, a Magyar Nemzeti Balett vezető korrepetitora szólaltatta meg, és aztán Mirzojannal együtt, közösen válogatták ki a felhasználandó részeket. Lázár elkészítette a darab teljes zenekari változatát is, a meglévő partitúra alapján a zeneszerző stílusában írta újra a hiányzó részleteket. A mű e kalandosan létrejött variációját most Dobszay Péter vezényli.

Indiában járunk. Hindu épületekkel, buddhista szobrokkal és buja növényzettel körülvéve szeret bele Níkia, a bajadér (Tatyjana Melnyik) Szolorba, a gazdag harcosba (Louis Scrivener), aki viszont politikai nyomásra kénytelen eljegyezni a rádzsa lányát, Gamzattit (Maria Beck). A női rivalizálás kecses taszigálások formájában a nők táncában is jól kifejeződik. Ám Gamzatti ennél messzebb is megy: megmérgezi Níkiát, aki bele is hal. Szolor feleségül veszi Gamzattit, ám Visnu haragja lecsap, lerombolja a palotát, s az ifjú a romok között leli halálát – Níkia és Szolor immár az örökkévalóságban talál egymásra.

Rózsa István díszlete igazodik az eredeti, szentpétervári bemutatóhoz: grandiózus és részletgazdag, ami vonatkozik a kellékekre is. A jelmezek (Rományi Nóra) korhűek, klasszikus indiai ruhák: a férfiakon hosszú, színes, köpenyszerű, muszlinból készült felsők, szűk, redőzött nadrágok és díszes fejfedők, a nőkön muszlinszoknyák és tütük. A nők haját lágy esésű selyemkendő fogja össze, amelyet gyakran a felsőruhához varrtak, így a nagyobb mozdulatoknál fenségesen meg-meglibbennek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.