Színház

Világító árnyak

Petipa–Mirzojan / Minkus: A bajadér

Kritika

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Mivel nem maradt fenn a teljes Petipa-változat, a hiányzó részeket Mirzojan rekonstruálta. Ludwig Minkus 1857-től komponált balettzenét, de mind közül ez a műve lett a legismertebb. Mirzojan változatához azonban szükség volt további zenére egyebek mellett a hiányzó felvonáshoz is, ehhez pedig az alkotók a III. Sándor cár koronázására készült, mára viszont elfeledett, szintén a Petipa–Minkus-kettős nevéhez fűződő Éjszaka és nappal (Nuit et jour) című baletthez nyúltak vissza. A műnek a fennmaradt zongorakivonatát Lázár György, a Magyar Nemzeti Balett vezető korrepetitora szólaltatta meg, és aztán Mirzojannal együtt, közösen válogatták ki a felhasználandó részeket. Lázár elkészítette a darab teljes zenekari változatát is, a meglévő partitúra alapján a zeneszerző stílusában írta újra a hiányzó részleteket. A mű e kalandosan létrejött variációját most Dobszay Péter vezényli.

Indiában járunk. Hindu épületekkel, buddhista szobrokkal és buja növényzettel körülvéve szeret bele Níkia, a bajadér (Tatyjana Melnyik) Szolorba, a gazdag harcosba (Louis Scrivener), aki viszont politikai nyomásra kénytelen eljegyezni a rádzsa lányát, Gamzattit (Maria Beck). A női rivalizálás kecses taszigálások formájában a nők táncában is jól kifejeződik. Ám Gamzatti ennél messzebb is megy: megmérgezi Níkiát, aki bele is hal. Szolor feleségül veszi Gamzattit, ám Visnu haragja lecsap, lerombolja a palotát, s az ifjú a romok között leli halálát – Níkia és Szolor immár az örökkévalóságban talál egymásra.

Rózsa István díszlete igazodik az eredeti, szentpétervári bemutatóhoz: grandiózus és részletgazdag, ami vonatkozik a kellékekre is. A jelmezek (Rományi Nóra) korhűek, klasszikus indiai ruhák: a férfiakon hosszú, színes, köpenyszerű, muszlinból készült felsők, szűk, redőzött nadrágok és díszes fejfedők, a nőkön muszlinszoknyák és tütük. A nők haját lágy esésű selyemkendő fogja össze, amelyet gyakran a felsőruhához varrtak, így a nagyobb mozdulatoknál fenségesen meg-meglibbennek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.