Színház

Világító árnyak

Petipa–Mirzojan / Minkus: A bajadér

Kritika

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Mivel nem maradt fenn a teljes Petipa-változat, a hiányzó részeket Mirzojan rekonstruálta. Ludwig Minkus 1857-től komponált balettzenét, de mind közül ez a műve lett a legismertebb. Mirzojan változatához azonban szükség volt további zenére egyebek mellett a hiányzó felvonáshoz is, ehhez pedig az alkotók a III. Sándor cár koronázására készült, mára viszont elfeledett, szintén a Petipa–Minkus-kettős nevéhez fűződő Éjszaka és nappal (Nuit et jour) című baletthez nyúltak vissza. A műnek a fennmaradt zongorakivonatát Lázár György, a Magyar Nemzeti Balett vezető korrepetitora szólaltatta meg, és aztán Mirzojannal együtt, közösen válogatták ki a felhasználandó részeket. Lázár elkészítette a darab teljes zenekari változatát is, a meglévő partitúra alapján a zeneszerző stílusában írta újra a hiányzó részleteket. A mű e kalandosan létrejött variációját most Dobszay Péter vezényli.

Indiában járunk. Hindu épületekkel, buddhista szobrokkal és buja növényzettel körülvéve szeret bele Níkia, a bajadér (Tatyjana Melnyik) Szolorba, a gazdag harcosba (Louis Scrivener), aki viszont politikai nyomásra kénytelen eljegyezni a rádzsa lányát, Gamzattit (Maria Beck). A női rivalizálás kecses taszigálások formájában a nők táncában is jól kifejeződik. Ám Gamzatti ennél messzebb is megy: megmérgezi Níkiát, aki bele is hal. Szolor feleségül veszi Gamzattit, ám Visnu haragja lecsap, lerombolja a palotát, s az ifjú a romok között leli halálát – Níkia és Szolor immár az örökkévalóságban talál egymásra.

Rózsa István díszlete igazodik az eredeti, szentpétervári bemutatóhoz: grandiózus és részletgazdag, ami vonatkozik a kellékekre is. A jelmezek (Rományi Nóra) korhűek, klasszikus indiai ruhák: a férfiakon hosszú, színes, köpenyszerű, muszlinból készült felsők, szűk, redőzött nadrágok és díszes fejfedők, a nőkön muszlinszoknyák és tütük. A nők haját lágy esésű selyemkendő fogja össze, amelyet gyakran a felsőruhához varrtak, így a nagyobb mozdulatoknál fenségesen meg-meglibbennek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.