Még múlt hétfőn este jelent meg a Magyar Közlönyben Lantos Csaba energiaügyi miniszter rendelete, amelyben több termék úgynevezett EPR-díját emelik meg október 1-jétől. Az EPR-díjat a gyártók fizetik a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek a termékeik és azok csomagolóanyagainak ok- és célszerű újrahasznosításáért. Végső soron ezt is a fogyasztók állják – de erről később.
Körben forog
2023 júliusában indult el az új körforgásos hulladékgazdálkodási rendszer: ennek keretében, a kormány döntése nyomán, a lakossági és ipari hulladékok, haszonanyagok nagy részét a Mol erre a célra alapított leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) kezeli. Ezzel párhuzamosan indult el a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (Extended Producer Responsibility - azaz EPR) is, amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Magyarul a gyártók fizetnek a termékek és csomagolóanyagok jövőbeli hulladékkezeléséért: újrahasznosításáért vagy ártalmatlanításáért.
Ezekre az EPR-díjakra pakolt rá, némely kategóriákban tetemes mértékben (lásd keretes írásunkat) a Lantos Csaba által aláírt, szerdától hatályos rendelet, amelynek értelmében emelkednek a nem újrahasznosított műanyagok, a fémek, az üvegek díjai, lényegében az összes csomagolás, valamint többek között a képernyők, a monitorok, a lámpák, elemek, akkumulátorok, gépjárművek, abroncsok díjai.
Az emelés mértéke az egyes termékeknél eltérő: van ahol „csak” 10 százalékkal emelkedik, de van, ahol kétszeresnél nagyobb mértékű lesz.
Mi mennyi?
A miniszteri rendelet értelmében októbertől a nem újrahasználható fémhulladék után az eddigi kilogrammonként 186 forint helyett 198 forintot kell a gyártóknak EPR-díjként megfizetniük a MOHU-nak. A nem újrahasználható üveg esetében 77-ről 84 forintra, facsomagolásnál 19-ről 22-re, textilcsomagolásnál 67-ről 148 forintra, üvegcsomagolásnál 77-ről 107 forintra, társított (kompozit) csomagolás esetén pedig 168-ról 191 forintra nő az EPR kilónkénti díja. Lámpák esetében az összeg 306-ról 419 forintra, gépjármű akkumulátornál 238-ról 390-re, reklámhordozó papírnál 94 forintról 204-re, sütőolaj, sütőzsír esetében 36-ról 62 forintra, textiltermékeknél 145-ről 164 forintra, a bútorok fából kategóriában pedig 17-ről 51 forintra emelkedik az EPR-díj. A belső égésű motorral hajtott járműveknél – ide tartoznak jellemzően a személyautók – 29,07 forintról 44,89, a hibridek esetében 31,25-ről 46,92, a plug in hibrideknél 37,79-ről 53 forintra, míg az elektromos autóknál 51,21-ről 65,35-re nő a kilogrammonkénti díj összege.
Szemét és díja
Magyarországon a lakossági szemétszállítás díját több mint tíz éve befagyasztotta a kormány: ám hiába működik e szektorban is a rezsicsökkentés, a különbözetet így is a társadalom fizeti meg szokás szerint nem éppen arányos és méltányos eloszlásban. Már a boltokban kicsengetjük a szemétszállítás és hulladékkezelés valódi árát – legalábbis amióta koncesszióba kapta a MOHU a hazai hulladékpiac nagy részét. A gyártók ugyanis a papíron rájuk hárított EPR-díj okozta költségnövekedést 2023-tól jó alaposan beépítették az áraikba: a végén a fogyasztók állják az üzletek kasszáinál a hulladékkezelés díját és ez ellen az áfán élő kormányzatnak sincs kifogása. A mostani miniszteri rendelet miatt pedig újabb áremelkedésre lehet számítani, ami magától értetődő módon tovább növelheti az amúgy sem kicsiny méretű inflációt is.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
