A Karolinska Intézet Nobel-díjat odaítélő közgyűlése úgy döntött, hogy a 2025-ös orvosi-élettani díjat megosztva két amerikai (Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell) és egy japán kutatónak (Szakagucsi Simonnak) ítéli oda a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért.
A díjazottak az indoklás szerint azonosították az immunrendszer védősejtjeit, a regulációs (avagy szupresszor) T-sejteket, a fehérvérsejtek egyik rendkívül fontos csoportját, ezzel egyben egy új kutatási terület alapjait is lerakták. A felfedezések azzal a reménnyel is kecsegtetnek, hogy az orvosok idővel képesek lesznek kezelni vagy gyógyítani az autoimmun betegségeket, hatékonyabb rákkezelésekkel tudnak szolgálni, és képesek lesznek megelőzni az őssejt-transzplantációk utáni súlyos szövődményeket.
Kordában tartani az immunrendszert
Szokták mondani, hogy az immunrendszer egy evolúciós remekmű, amely nap mint nap megvéd minket a testünkbe behatolni próbáló vírusoktól, baktériumoktól, gombáktól – nélküle nem élnénk túl. Az immunrendszer egyik csodája, hogy képes azonosítani a kórokozókat, és megkülönböztetni őket a szervezet saját sejtjeitől. No de hogyan követi nyomon az immunrendszer, hogy mit támadjon és mit védjen? Miért nem támadja gyakrabban az immunrendszer a testünket?
A kutatók régóta tudják, hogy a szervezet erős immunrendszerét erős kézzel szabályozni kell, különben megtámadhatja saját szerveinket. Mary E. Brunkow (Institute for Systems Biology, Seattle), Fred Ramsdell (Sonoma Biotherapeutics, San Francisco) és Szakagucsi Simon (Osaka University) az úgynevezett perifériás immuntoleranciával kapcsolatban tettek úttörő felfedezéseket, amely megakadályozza, hogy az immunrendszer károsítsa a szervezetet.

Nagyon érdekes, hogy a két amerikai, illetve a japán kutató külön-külön irányban indult el, majd kutakodásaik végül találkoztak – csodás példáját adva annak, hogyan készül el végül hosszú évek kirakós játéka nyomán az, amit a tudomány kiderít, ez esetben az élő (de mindenekelőtt az emberi) szervezet működéséről. A három kutató főleg a kilencvenes és a kétezres években zajló, látszólag szerteágazó, ám egy ponton összefutó kutatásaik során azonosították az immunrendszer biztonsági őreit, a szabályozó T-sejteket, amelyek létében jó ideig kollégáik is kételkedtek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!