A szélenergia hasznosításának legfőbb akadálya sokáig maga az Orbán-rendszer volt, amely csaknem másfél évtizede gátolta újabb szélerőművi engedélyek kiadását. Ám közben a létező hazai szélerőművi projektek felvásárlása jó ideje zajlik – a legnagyobb falat éppen idén szeptemberben talált új gazdára (lásd erről keretes írásunkat) –, és több társaság is bejelentkezett tavaly új szélenergia-projektekre. Nagy változást az Energiaügyi Minisztérium (EM) most elkészült, a szélenergia-piacot újraszabályozó, társadalmi vitára is bocsátott kettős előterjesztése hozhat – ezek egyike törvényt, a másik kormányrendeletet módosítana.
Szél visz el
A kormányrendelet-módosítás keretében „könnyített térségek” kijelölését javasolja az EM a szélerőművek telepítésére 17 olyan magyarországi járásban, ahol kedvezőek a körülmények. Ezek a területek főként az ország északnyugati részén, a Kisalföldön és környékén találhatók, de más járások (dunaújvárosi, hevesi, mezőtúri, miskolci, törökszentmiklósi) is ide tartoznak. A javaslat indoklása szerint könnyített térség alapesetben azon járás közigazgatási területén jelölhető ki, ahol a naperőművek létesítése vagy bővítése esetén a globálsugárzás átlagos évi összege az adott járásra vetítve meghaladja a négyzetméterenkénti 4900 megajoule-t. De szélerőművek létesítésekor vagy bővítésekor azok a térségek is játszanak, ahol a miniszteri rendelet hatálybalépésekor az adott szélerőmű vagy szélerőműpark már rendelkezett érvényes kiserőművi összevont engedéllyel.
A tervekben szereplő gyorsabb engedélyeztetés és a kedvezőbb feltételek biztosítása is mutatja, hogy másfél évtized múltán meggondolta magát az aktuális Orbán-kormány a szélenergiával kapcsolatban. 2016-ban ugyanis a kormány lényegében ellehetetlenítette a szélturbinák telepítését. Igaz, akkor már vagy tíz éve nem engedélyeztek új projekteket a hatóságok. Amikor a Narancs 2016-ban utánajárt, hogy miért nem szeretik ezeket a Fidesz-kormányok (vagy akár személyesen Orbán Viktor, akinek a szélkerekekkel szembeni averziójának számos, amúgy megerősítetlen pletyka szerint fontos szerepe volt a szektor bővítésének megtorpedózásában), egy sor indokot talált. Ezek szerint a Fidesz számára pártpolitikai szempontból nem volt vonzó ez a terep, mivel úgy ítélték meg, hogy a korábbi, zömmel a szocialistákhoz köthető üzleti kör nyerte el a 330 megawattnyi bővítés jelentős részét – amit aztán továbbpasszolt külföldieknek (Mostanáig a teljes kapacitás felét birtokolta egy a hazai szocialistákhoz aligha köthető, nemzetközileg igen aktív spanyol cég.) Legalább ilyen fontos lehetett a gazdasági ok: az előző évtizedek közepén e téren még nem olyan aktív NER-szereplők érezték a szektorban jelen lévő tőkeerős nyugati cégek versenyelőnyét, pénzben és tudásban is (lásd: Csak ne a szél!, Magyar Narancs, 2016. szeptember 1.). Ebbe amúgy az is beletartozik, hogy külön csapat kell a szeles szektorban kulcsfontosságú időjárás-előrejelzésre. Kíváncsiak is vagyunk, hogy a most nyomuló „nemzetitőke-alapú” vállalkozások hol találják meg a prognóziskészítésben jártas szakembereket. (Nem lennénk meglepve, ha az ebből a szempontból legprofibb, részben már kiszervezett meteorológiai szolgáltatónál.)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
