A magyarországi lakossági gázár hosszú ideje nem változott – mármint az emlékezetes 2022. júliusi rezsicsökkentés-redukció óta, amellyel a lakossági körben is kétlépcsős árazást vezettek be mind a gáz-, mind az áramfogyasztásnál. Azóta a lakossági energiaszámlákon csak a legavatottabbak ismerik ki magukat. Az sem volt világos, hogy a szándékosan teremtett káosznak milyen statisztikai következményei lesznek, például az éves inflációs adatra. Ezért is hatott meglepetésként, hogy a mostani nyár utolsó két hónapjára vonatkozó, az elemzők számára is váratlanul magas inflációs adatok publikálása során a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánvalóvá tette: ezek alakulásához sokat tettek hozzá a gázárak.
Bejött a hideg
A vezetékes gáz árának emelkedése a magyarországi inflációt hajtó egyik legfontosabb tényező hónapok óta. Ez önmagában is érdekes, hiszen a lakossági gáz ára törvényben rögzített, 2022 óta nem változott. Az ármozgást a KSH módszertana „okozza”: a hivatal az alapján próbálja az átlagos árat kiszámítani, hogy a fogyasztók mekkora része csúszik ki a rezsicsökkentésből és fizet többet. Leginkább az elmúlt években megszokott, méltatlanul enyhe (a sokéves átlagnál melegebb) őszi-téli-tavaszi időszakhoz képest némileg hűvösebb legutóbbi fűtési szezonnak tudható be, hogy az ilyen fogyasztók száma alighanem növekedett.
„A háztartási energiáért 10,9 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,1 százalékkal drágult” az előző év azonos időszakához képest – így számolt be a nem mindennapi gázáremelkedésről a statisztikai hivatal júliusi inflációs gyorstájékoztatójában. Mit sem változott a helyzet a KSH augusztusi áremelkedésekről szóló (szeptember 9-én publikált) gyorsjelentésében. A szabálytalan pókhálómintát kiadó inflációs radaron is jól látszik, hogy minden más kategóriánál nagyobbat nőtt a háztartási energia ára, és azon belül elsősorban a vezetékes gázé: ezúttal 23,2 százalékkal az előző év augusztusához képest.
A rezsinek kifejezetten nagy a súlya a háztartások kiadási szerkezetében, így a KSH fogyasztói kosarában is derekas pozíciót foglal el. A gáz drágulása tehát nagyban hozzájárult az augusztus elején, majd szeptember elején érkező kedvezőtlen inflációs adatokhoz (mindkét esetben 4,3 százalékos drágulás az előző év azonos időszakához képest). Júliusban például önmagában közel 0,4 százalékponttal dobta meg a mutatót a gázár változása.
Az idézett KSH-jelentés elsőre érthetetlennek tűnhet, hiszen a háztartási energia ára elvileg nem változhat, jogszabályban rögzített – nem is véletlen, hogy a Fidesz egyik legsikeresebb politikai terméke a 2013-as meghirdetése óta éppen a rezsicsökkentés volt, amelynek lényege az, hogy a lakosság látszólag olcsón, rögzített áron kapja a földgázt és a villamos energiát.
A KSH-nak ennek megfelelően egészen 2022-ig nem is kellett foglalkoznia az inflációs statisztikákban a rezsivel: a kimutatásokban hosszú éveken keresztül ugyanaz a szám szerepelt az elektromos energia és a vezetékes gáz mellett. A 2021-ben berobbant energiaválság azonban aláásta a rezsicsökkentést, amihez így egy idő után kénytelen volt hozzányúlni a kormány.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
