Miért késik az elektromos átállás?

Jobb a füst

Gazdaság

Némileg megakadni látszik a közúti közlekedés még néhány éve is elkerülhetetlennek vélt villamosítása. A fejlemények komolyan érinthetik a Magyarországra (is) települt gyártók helyzetét.

Több szempontból is elkerülhetetlennek látszott az utóbbi évtizedekben a közúti közlekedés elektromos átállítása. Előbb a gyorsan elfogyó fosszilis üzemanyag réme hajtotta volna az elektromos járművek előretörését, majd miután kiderült, hogy a nem is véletlenül alábecsült olajtartalékoknak hála, messze még a beszakadás előtti olajcsúcs, egy az előbbinél érdemibb ok, a klímapánik vált a legfontosabb kényszerítő erővé. Az aggodalmak vezérelte klímastratégiák megszületését, a közvéleményben mutatkozó fordulatot látva a nagy járműgyártók is sorra rukkoltak elő nagyszabású (és néha hajmeresztőnek tűnő) programjaikkal – amelyekből most egymás után vesznek vissza.

A Volkswagen-csoporthoz tartozó Porsche két hete jelentette be, hogy az eredeti tervekhez képest mégsem tervezi, hogy házon belül gyártson akkumulátorokat elektromos autókhoz (leginkább a sajátjaihoz). A cég a villanyautók vártnál lassabb terjedésével, valamint az amerikai és kínai piac nehézségeivel indokolta döntését. Ahogyan arról például a G7 portál minapi gyűjtése (lásd keretes írásunkat) is beszámolt, a hátunk mögött hagyott tavaszi-nyári szezonban számos nagy autógyártó határozott úgy, hogy alaposan visszavesz a tempóból, és enged az elektromos átállásra vonatkozó ambiciózus terveiből is.

Megjegyzendő, hogy az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) friss adatai szerint az év első hét hónapjában a villanyautók és a tölthető hibridek forgalma 24, a nem tölthető hibrideké pedig 17 százalékkal nőtt, miközben a teljes piac 0,7 százalékkal csökkent – a villanyautók piaci részesedése 15,6 százalék volt. Ez az adatsor némileg ellentmond annak, hogy a cégek stratégiai fordulatának egyetlen oka az lenne, hogy a vásárlók elfordultak az e-autóktól.

Az európai autógyártók a minap levelet írtak az Európai Bizottság elnökének a szeptember 12-én (lapzártánk után) esedékes találkozójuk előtt. Ebben amellett érveltek, hogy a belső égésű motoros modellek eladására vonatkozó uniós tiltás 2035-ös határideje nem tartható. A bizottság ebben korábban rugalmas volt, de nem egyértelmű, hogy az iparági nyomás hatására is tovább lazítanak-e a szabályokon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.