Tófalvy Tamás

Segíthet-e a világ legszegényebbjein, ha hozzáférnek a Google-höz vagy a Facebookhoz? Egyelőre sajnos inkább nemleges a válasz.

Már majdnem minden rendelkezésre állt, hogy elindulhasson a last minute színházjegyeket értékesítő vállalkozás - csak egy ötlet hiányzott. Limbacher Tivadarnak és Szabadkai Attilának volt egy ilyen ötlete. Mindent feltettek a Ma este Színház!-ra - és bejött nekik.

Brutális mennyiségű adat lecsapolása az internet gerinchálózatairól, a Google vagy a Yahoo adatközpontjaiból, feltört routerek és szerverek, lehallgatott szervezetek, kormányok és állampolgárok. Mit tud a legnagyobb költségvetéssel, a legtöbb alkalmazottal és a legfejlettebb kódtörő algoritmusokkal dolgozó National Security Agency (NSA), az egész földgolyót behálózó kémügynökség?

Igen, a hazai Bite Bakery Café még nem igazi lánc, hiszen csak két üzlete van, a horvát pékségláncnak, a Mlinarnak viszont a város szinte minden pontján nyílik üzlete. Most kiderül, melyik a jobb.

Ha éppen nem lehet vagy nem is akar beülni sehová, viszont otthon már szívesen eltöltene kettesben egy kis időt néhány pékáru társaságában, akkor a legjobb hazafelé pár perc alatt felkapni a szajrét. Minden bizonnyal megtaláltuk a helyet, ahol a leggyorsabban a legjobb kenyérhez tud hozzájutni Budapesten.

Maradt még hely az édességnek? A város két ellentétes végében van egy-egy olyan hely, ahol kiváló, illetve nagyon jó, helyben készült édes péksüteményekkel üthetjük ki a cukorháztartásunkat.

Milyen a jó vitapartner? Mire való a testbeszéd, és miért fontos az öltözködés? Miért nem engedi be a Jobbikot, és miért kellene verset szavalnia egy államtitkárnak? Most mi kérdeztünk tőle, mert megjelent egy könyve.

A nyári New York-i fogantatást követően mára globális divatsütivé váló croissant-fánk hibrid igazi magyar mutációjára még várni kell, de egy osztrák–magyar pékárutranszfernek köszönhetően a bécsi változatot már lehet kapni a budapesti Briósban. Vigyázat, nagyon édes.

Szegénység, elmagányosodás, elszigetelődés. Az ELTE Társadalomtudományi Kar Módszertani Kutatóközpont nagyszabású, a fővárosiak életkörülményeit és attitűdjeit feltérképező "Budapest 2012" kutatásának adatai szerint a fővárosban az efféle negatív tendenciák jellemzőek. A kutatást végző csapat két tagjával beszélgettünk.

Az obskúrus indie-énekesnőből megbízható középkategóriás sztárrá válás meséje az izlandi Emiliana Torrini esetében is a klasszikus narratívát követi annak kötelező fordulataival. Az egyik ilyen a hirtelen beütő siker, amely a 2008-as Me And Arminivel következett be.

Bírák, akik attól függően kasztniznak be vagy mentenek fel valakit, hogy éppen éhesek-e vagy sem. Diákok, akik nem vesznek észre egy kosárlabdapályán átsasszézó gorillát, mert éppen azt figyelik, hogy az egyik csapat hányszor passzol. Pénzpiaci szakemberek, akik ugyanolyan pontossággal jósolják meg a piacok mozgását, mint egy tehetségesebb véletlenszám-generátor. Ezek a példák egyáltalán nem egy alternatív valóságból vagy egy regényből származnak, hanem a való világból - és gondolkodásunknak arra a még mindig meglehetősen gyakran lebecsült vonására irányítják rá a figyelmet, hogy racionalitásunk nagymértékben korlátozott, és mindennapi életünkben, döntéseinkben a megérzéseink, előítéleteink, a tudatosan nem észlelt környezet, valamint a véletlen rendkívül fontos szerepet tölt be.

Sosem gondolnánk, hogy az ártatlan kis péksüteményeknek bármi közük lehet országos jelentőségű közügyekhez, pedig dehogynem. Két olyan pékségben jártam, amelyek mintha egy alternatív valóságból csöppentek volna Budapestre.