Egy magyar start-up - a Ma este Színház!

Az utolsó pillanatban

  • Tófalvy Tamás
  • 2014. február 16.

Színház

Már majdnem minden rendelkezésre állt, hogy elindulhasson a last minute színházjegyeket értékesítő vállalkozás - csak egy ötlet hiányzott. Limbacher Tivadarnak és Szabadkai Attilának volt egy ilyen ötlete. Mindent feltettek a Ma este Színház!-ra - és bejött nekik.

A Madarász utcai gyermekkórháztól csak pár lépés a Faludi utca, ahol a Ma este Színház! angyalföldi irodája található, az Rsm Dtm Hungary adótanácsadó cég irodaházában - a cég vezetőjének annyira megtetszett a vállalkozás ötlete, hogy felajánlott egy irodahelyiséget az alapítóknak.

70-70

Limbacher Tivadar és Szabadkai Attila gyerekkoruk óta ismerik egymást. Úgy emlékeznek, hogy egy italozással egybekötött beszélgetés során felmerült több üzleti ötlet, köztük egy Győr melletti műhullámos medence, egy magyar kézműves online piactér vagy éppen a Kanpakk.hu, ami azoknak a férfiaknak az életét lett volna hivatott megkönnyíteni, akik lusták maguknak vásárolni alsónadrágot, tisztálkodási szereket, s az oldal segítségével az anyuka, a barátnő vagy más gondoskodó hozzátartozó megrendelheti egy helyen az összes szükséges dolgot.

Ám többmilliós tőkéjük, infrastruktúrájuk, ami fürdő vagy online áruház elindításához kell, nem volt, így a befutó egy olyan ötlet lett, amihez aránylag kevés befektetés kell, és akár az első nap bevételt tud termelni. Ez volt a Ma este Színház!, a megmaradt színházjegyeket az előadás napján fél áron, online értékesítő vállalkozás ötlete. Nem vettek fel hitelt, nem állt mögöttük kockázati befektető, 70-70 ezer forintot adtak bele a magántőkéjükből, ami éppen hogy fedezte a cégalapítás költségeit. Az elején, amíg nem hozott a vállalkozás elegendő pénzt - majd' egy évig - saját korábbi megtakarításaikat élték fel, Attila haza is költözött egy időre a szüleihez. A következő lépés a honlap fejlesztése volt, amit szintén elég huszárosan oldottak meg: mivel nem volt rá pénzük, hogy megbízzanak valakit a feladattal, Attila leült, és egy nyár alatt megtanult fejleszteni. Teljesen az alapoktól kezdte, "Tanulj meg PHP-zni 24 óra alatt" jellegű tankönyvekkel, ám őszre már bele is kezdett a site fejlesztésébe.

Ekkor kezdték el megkeresni a színházakat az ötlettel: van egy oldal, ahol mindennap 0 óra egy perckor megjelennek azok az aznapi előadások, amelyre még nem fogyott el az összes jegy. Az oldal látogatói pedig a kínálatból könnyen és gyorsan, online és fél áron megvehetik a kiválasztott jegyeket. Eleinte voltak, akik nemet mondtak a csábítónak hangzó ajánlatra, de nem üzleti okokból. A művészeti integritástól és öntudattól idegennek érezték a last minute koncepciót, ami szerintük leértékeli az aznap esti teljesítményt.

Ma már nincsenek efféle aggályok, gyakorlatilag az összes fontosabb színházzal sikerült megállapodniuk. Ami nem csoda, hiszen utolsó napi jegyeladások korábban gyakorlatilag nem léteztek a színházi piacon, így még ha fél áron is kelnek el a jegyek a Ma este Színház! közvetítésével, az is jóval szívderítőbb - a telt ház az előadásnak is csak jót tehet.

Hogyan működik?

A Ma este Színház! üzleti modellje és technológiája egyszerű: a kedvezményes jegyár teljes egészében a színházhoz megy, a cég bevételei a kezelési költségből jönnek. Ez a last minute jegyár ötöde, és minden egyes vásárláshoz hozzáadódik. Ennek az öszszegnek a fele adja a Ma este Színház! bevételét, ebből kell kigazdálkodniuk mindent, a bérektől kezdve a marketingen át a tárhelyig. A kezelési költség másik fele az Interticket jegyirodához megy, ők biztosítják azt az informatikai hálózatot, aminek segítségével valós időben láthatók és aggregálhatók a színházakban rendelkezésre álló jegyek, ülőhelyek szerint leosztva. A fizetést is az Interticket hálózata támogatja, illetve a vele kapcsolatban álló bankok online rendszerei; ez a hálózat és az Interticket arra épülő saját jegyértékesítő rendszere, a jegy.hu már hosszú évek óta jelen van a magyar piacon, csak eddig nem a gyors és egyszerű aznapi jegyértékesítésre összpontosítottak. A slusszpoén pedig az, hogy az együttműködésnek köszönhetően nem rivalizál egymással a két cég. Mindenki jól jár: az Interticketnek nincs költsége, és több pénzt keresnek, mintha maguk fogtak volna bele a projektbe, a Ma este Színház! pedig az infrastruktúra kiépítését spórolta meg.

Az üzleti modell, vagyis az ötlet megszületése meg az infrastruktúra mögé varázslása után már csak kitartás kellett ahhoz, hogy a 2011-es első nap négy eladott jegyéhez képest ma már évi 120 ezer jegyet forgalmazzanak. Ha nem is volt olyan hosszú és rögös, néhány meglepetést azért tartogatott az út. A legnagyobb fejtörést az első nyári szünet okozta, amikor a májusig tartó növekedést hirtelen a vártnál is nagyobb visszaesés követte az évad végén. Aztán október közepén pontosan ott folytatódott a növekedés, ahol abbamaradt, és ekkor már tudták, hogy minden rendben lesz. Számukra a legrosszabb az adószabályok átnyálazása volt. Ahogy mondják, "embertelen idő és energia követni", hogy menet közben hogyan változnak meg a szabályok, s nagyon nehéz észrevenni, ha nincs egy komplett, erre kitalált jogi osztály - mindezek az erőfeszítések a kreatív energiát forgácsolják szét.

Honnan tudhatták, hogy megváltoztatható a magyaroknak az a szokása, hogy nem szeretnek utolsó pillanatban színházjegyet venni? Nem tudták. Tivadar és Attila mindössze azt tudta, hogy nekik volt erre igényük, és a baráti körükből sok pozitív visszajelzést is kaptak, de piackutatói módszerekkel a keresleti oldalt sohasem vizsgálták. A színházakat - azaz a kínálati oldalt - viszont megfigyelték: tíz színházat néztek rendszeresen, hogy menynyi jegyük van, és kiderült, hogy átlagosan 40-50 jegy mindig megmarad az előadás előtti napra, azok közül viszont maximum 3-4 fogy el az előadás kezdetéig.

Ma este Bécs

Tivadarnak és Attilának nemcsak a szolgáltatás kiterjesztésére, hanem a külföldi terjeszkedésre is vannak tervei. A szolgáltatás legevidensebb kiterjesztésének a koncertek tűnnek, de a helyzet ennél bonyolultabb. Bár egy ideje gondolkodnak a Ma este Koncert! koncepcióján, a probléma az, hogy azon a piacon pontosan ellentétes az üzleti logika: a jegyek elővételben olcsóbbak, a helyszínen drágábbak. "Amivel még izgalmas is lehet szembemenni" - magyarázzák. Csakhogy ennek megvannak a maga korlátai, mert a nagy produkcióknál a bevétel nagy része a gázsira megy, ezért ott nem lehet csökkenteni a jegyárakat.

Meglepő, de nagyobb sikerrel kecsegtet a külföldi terjeszkedés: a legkönnyebb "falatnak" Bécs tűnik, hiszen a városban népszerű a kultúra, drágák a jegyek és sok a színház. Már kapcsolatba léptek a helyi online jegyforgalmat bonyolító céggel, de bármennyire is könnyen áttelepíthető az üzleti modell - legalábbis elvileg -, a színházakat Bécsben vagy bárhol másutt is egyesével és személyesen kell meggyőzni.

Névjegy

Limbacher Tivadar korábban saját, szemmozgáskövető szoftverrel dolgozó piackutató cégében dolgozott, most - társa kifejezésével - a "szoftos" dolgokkal foglalkozik, vagyis a pr-rel, marketinggel és a színházak meggyőzésével. Szabadkai Attila egy nagy tanácsadó cég munkatársa volt, mielőtt átugrott volna a saját vállalkozásba, az ő területe a pénzügy és a fejlesztés. Dacára annak, hogy a napi 10-12 óra közös munka után gyakran még szórakozni is együtt mennek el, komolyabban még nem vesztek össze. 'sszel felvették az első alkalmazottukat is, Török Dorkát, akinek szintén nincs köze a színházhoz, korábban Forma-1-es újságíró volt és tortákat készített.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.