A város két ellentétes végében, a Hunyadi téren és az Apor Vilmos téren is van egy-egy olyan hely, ahol kiváló, illetve nagyon jó, helyben készült édes péksüteményekkel üthetjük ki a cukorháztartásunkat, francia és globalizált módokon egyaránt.
Choco Deli
| ||
A már-már valószínűtlenül romos Hunyadi téri vásárcsarnokkal átellenben, az egyre jobban kisuvickolódó tér peremén bújik meg szinte észrevétlenül a csalóka nevű Choco Deli, ahol ugyanis nem annyira csokibonbonokat, mint inkább sütiket, desszerteket és pékárukat lehet kapni. Ha a látványpékség szó nem lenne ma a rosszabbnál is rosszabb pékség szinonimája, akkor a Choco Delit magától értetődő módon lehetne így nevezni, hiszen a sütik készítése konkrétan a bolt belső terének felét elfoglaló nagy márványlapon folyik. A maradék térben, illetve a bolt előtt elhelyezett ingatag székeken és asztalkákon tudnak helyet foglalni a vevők, akik evés közben folyamatosan figyelhetik a kevésbé és jobban balesetveszélyes műveleteket.
Amikor megérkezünk, éppen egy utóbbi akció fejeződik be, a cukor felégetése a desszert tetejére, az alany egy citromos krémes kosárka. Kérdésemre, hogy hogyan is készül a mű, a kedves cukrászlánytól letaglózóan részletes választ kapok: az édesség felülről kardamomos kandírozott narancshéjdarabkákkal kezdődik, alatta van a pontosan 124 fokos cukorsziruppal felvert tojásfehérjéből és ráégetett cukorból álló csavart süveg, ez alatt pedig a tésztakosárba sütött, főzött citromkrém. Ezek után nyilván muszáj kérni egyet (450 Ft), mellé még egy körtés tortát (450 Ft), pisztáciás macaront (300 Ft), egy pekándiós leveles táskát (350 Ft) és egy croissant-t (250 Ft) választunk a szokásos presszókávéval (300 Ft).
A citromos kosárka pont olyan finom, mint amilyen körülményesnek hangzik az elkészítése: a tojásfehérjés krém nagyon sűrű, tömény, de mégis rengeteg ízárnyalattal, amihez még hozzájönnek a citrom és a kardamomos narancshéj plusz élénk impulzusai. A körtés torta viszont nem az igazi: elvileg minden rendben lenne vele, de mintha egy varázslattal minden ízt eltüntettek volna belőle. A macaron nagyon jó, bár talán egy hajszállal alatta marad a Cake Shopban kóstoltnál. A nem helyben készített, hanem fagyasztva szállított és ott megsütött pekános-lekváros táska és a croissant frissek, karakteresen finomak, műfajukhoz képest még túl is teljesítik az elvárásokat.
1068 Budapest, Hunyadi tér 8. Facebook
La Praline
| ||
A Hegyvidék bevásárlóközpontban lévő La Praline lokációja éppen az ellenkező módon határozza meg az üzlet hangulatát. Hiába a franciásnak hatni akaró dizájnelemek, ha mindez egy jellegtelen, műanyaghatású bevásárlóközpont-kockába van belesuvasztva. Amint a felszolgálólánytól megtudom, a La Praline is kettős forrásból dolgozik, vannak helyben készített dolgok, és vannak a saját, halászteleki pékségből félkészen, fagyasztva érkező tételek. Olykor egy termékben megvan egyszerre mindkét jellemző, mint például a csokis karamellás tarte-nál, amelynek a tésztakosárkarésze készen érkezik, a töltelékkrémek viszont helyben készülnek.
Mi mással is indítanék, mint a szinte egyetlen nem édes kapható dologgal, a gombás quiche-sel (590 Ft), ami elismerésre méltóan könnyed, lágy, a tésztája pedig kellően szerényen a háttérben marad, mégis tartalmas fogás. Az utolsó falat után azt gondolom, hogy a csokis karamellás tarte (650 Ft) még simán lecsúszik, de már az első villányi kóstoló után nyilvánvalóvá válik, hogy tévedtem. A tésztakosárkában ugyanis olyan brutálisan tömény és sűrű karamellréteg lapul a szintén kompromisszummentesen ütős csokiréteg alatt, hogy egy pillanatra szinte beleszédülök. Az élmény tehát felemás, mert teljesen világos, hogy itt egy európai értelemben vett, szándékoltan vad édességkoncepcióról van szó, viszont a zsír- és cukormaximalizálás már-már a befogadhatóság határait feszegeti. Távozáskor még egy (szintén fagyasztásból ébresztett) rusztikus bagettet (390 Ft) is elviszek, ami ha nem is eget rengetően, de azért finom.
1124 Budapest, Apor Vilmos tér 11–12. (Hegyvidék Központ). Facebook
