Brót Pékség (Villa Bagatelle)
| ||
Ahogy szépen lassan, de biztosan szakad ketté a magyar társadalom nagyon szegényekre és nagyon gazdagokra, úgy jelennek meg az egyre karakteresebben az egyik vagy éppen a másik végletet megcélzó szolgáltatók – köztük a pékségek is. És ahogy a társadalmi szegregáció mintázataiban, a pékségek esetében sem feltétlenül csak az objektív számok, a zsemlegrammonkénti forintosítás húzza meg a határt a szegényebbek vagy inkább az elit számára hozzáférhető helyek között. A határvonal szubjektív, szimbolikus, nehezen megragadható, de nagyon is élő és valóságos: akárcsak a Királyhágó tér felső csücskénél elhelyezkedő, túlméretezett babaházra emlékeztető épület, a Villa Bagatelle.
A villát övező kertbe lépve mintha még a környező 12. kerületi miliőhöz képest is egy valóságbuborékba lépnék: valószínűtlenül zöld, hibátlan pázsit, lila virágok, rusztikus hatású, műszúette kertibútorok és egy igazi babaház járulnak hozzá a valahol a giccses és az idilli között billegő összbenyomáshoz.
A Villa Bagatelle alsó szintjén működő, továbbá az egy szinttel fölötte lévő étterem, bisztró számára is a pékárukat szállító Brót pékségbe belépve az alternatív valósággeneráló továbbra is zökkenőmentesen működik. Délfrancia hangulatú, sok fabútorral és -burkolattal ellátott kis helyiség, hatékonyan, de némileg személytelenül kommunikáló, főkötős felszolgálókkal, kenyérillattal. A kétezer forint feletti sonkás ciabattákat is felvonultató high-end kínálat alatti sávokban válogatunk, a kiválasztott péksüteményekkel végül a kertben ülünk le. A bióként címkézett túrós táska (390 Ft) könnyű is, finom is, de semmi különös, a szintén bio és túrós apró pogácsa (90 Ft) lágy és intenzív ízű, a csokis csigatorony (390 Ft) pedig olyan, mint egy vertikálisan újragondolt kakaós csiga, némileg tömörebb tésztával és szofisztikáltabb töltelékkel.
A kenyerek terén sokkal kiugróbbak a benyomások: a mini tönkölyös Ardennerben (160 Ft) egyszerre van meg a tönköly jellegzetes aromája és a kiemelkedően jó minőségű kovászos kenyér levegős, mégis tartalmas állaga. A ciabatta (90 Ft) szintén közel a tökéleteshez. Kísérőként egy pohár tejet (350 Ft) és egy presszókávét (390 Ft) fogyasztunk, a tej rendben van, a kávé ismét csak átlagosnak bizonyul.
1126 Budapest, Németvölgyi út 17. Facebook.
À table
| ||
A Mammut bevásárlóközpont melletti Retek utcában is egy hasonló dimenziókapu működik, csak még nagyobb kontraszttal: a Széll Kálmán tér bizarr ökoszisztémájának pereméről lehet egy lépéssel benn teremni egy olyan pékségben, amely akár Párizsban is lehetne. Igaz, az À table-hoz hasonló életérzést és minőséget kínáló boltok Párizsban a lehető legátlagosabb tömegigényt elégítik ki, nálunk pedig ezzel rögtön a szuperprémium kategóriába katapultálunk. A terepnaplóhoz hozzátartozik, hogy korábban szinte csak rossz élményeim voltak az À table-lel: a vendégségben kóstolt, tőlük hozott édességeket kivétel nélkül túlságosan nehéznek és íztelennek éreztem, a nagy lelkesedéssel megvásárolt bagettekből pedig két alkalomból kétszer kaptam furcsa mellékízű, elrontott darabot.
Meglehetős izgalommal válogatunk így a végső benyomást meghatározni hivatott péksütemények között. A franciás enteriőrből sugárzó derűt majdnem elrontja a rangidős felszolgáló hölgy tornatanárnénisen kekeckedő stílusa, de inkább úgy döntök, nem veszem tudomásul.
Mi mással lehetne kezdeni a presszókávé (450 Ft) mellett, mint egy croissant-nal (395 Ft): a kávé végre jó minőségű, viszont brutálisan erős, a croissant tankönyvi, de az ámulat valahogy elmarad. A fougasse olives (550 Ft), egy leginkább focacciatésztára hasonlító (nem is véletlen az egybecsengés) tésztából gyúrt, olívabogyókkal töltött nehéz, zsíros masni pont jól egyensúlyoz a friss olivaíz és a ruganyos, sűrű tészta között. A tarte aux fruits (490 Ft), magyarul gyümölcsös kosárka roppanós tésztakosárba töltött vaníliakrémből és az arra felhalmozott friss gyümölcsdarabkákból (például füge, szőlő, narancs) áll, és minden bizonnyal dobogós helyezett lenne a kinézet alapján támasztott elvárásokat végül nem kielégítő sütemények listáján: a kosárka kissé kemény és száraz, a vaníliakrém jellegtelen, viszont a gyümölcsök mind finomak. A tarte au pomme (490 Ft) bár hasonló nevű, teljesen más sütemény: krémmel súlyosbított leveles tésztára sűrűn felhalmozott, karamellizált almaszeletek összessége, ami bár jó minőségű és hibátlanul illeszkedik az autentikus francia kalóriaterror-paradigmába, nekem már túl tömény. Az igazán átütő élményt váratlanul nyújtja a távozáskor átvett, frissen sült bagett (490 Ft), ami ezúttal kompromisszummentesen tökéletes: ropogós héjú, meleg, levegős és puha belű, csodás.
A bagettélményt is figyelembe véve az À table-t továbbra is indokolatlanul túlárazott helynek gondolom, de ha jókor jót választ a betérő, akkor érhetik kellemes meglepetések.
1024 Budapest, Retek utca 6. Facebook.
