Péklapát 9.

Beugrani egy kenyérért – Déryné pékség, Pékszaki

  • Tófalvy Tamás
  • 2013. december 30.

Gasztro

Ha éppen nem lehet vagy nem is akar beülni sehová, viszont otthon már szívesen eltöltene kettesben egy kis időt néhány pékáru társaságában, akkor a legjobb hazafelé pár perc alatt felkapni a szajrét. Minden bizonnyal megtaláltuk a helyet, ahol a leggyorsabban a legjobb kenyérhez tud hozzájutni Budapesten.

Déryné pékség

A Déryné előtt már viszonylag régóta ott álldogál a kis fabódé, amiben a hely saját pékségének termékeit lehet kapni, kenyerektől kezdve a mindenféle ropogós dolgokon keresztül egészen a pogácsákig. A kis házikónál vásárolva éppen a kellemes peremét lehet elkapni a Déryné rámenős aurájának, elkerülve a feszengős belső teret és a pincérek talán túlságosan is agilis asszisztenciáját. Nem beszélve az árakról: a pékségben ugyanis nyoma sincsen túlárazásnak.

false

 

Fotó: Facebook

A negyedkilós kenyerek 270 forintos ára egykilós darabbá felszorozva már soknak tűnne, de így, kisebb veknikre lebontva teljesen rendben van. Különösen, hogy például – túlzás nélkül – a város legjobb burgonyás kenyerét lehet megkapni ennyiért. Légiesen könnyed, édeskés krumpliillatú, nagyon kifinomult mestermunka, ami zárójelbe helyez minden tant és hitet, amit eddig a burgonyás kenyérről terjesztettek. Simán egy kis vajjal és sóval annyira jó, hogy tényleg semmi más nem kell a teljes élményhez. A burgonyás pogácsa (90 Ft) hasonlóan nagyszerű, az olívás ciabattának (270 Ft) nevezett darab pedig nem annyira ciabattajellegű ugyan (nem olyan erős a héja, és nem annyira levegős beül), inkább egyszerűen kenyérszerű, de az elméleti kategóriáktól függetlenül szemlélve is nagyon jó. Érdekes mód pont a vajas croissant (190 Ft) az, ami csak szimplán jó, és nem tökéletes, de az is lehet, hogy egy megfáradtabb darabot kaptam a kupacból.

1013 Budapest, Krisztina tér 3. Facebook.

 

 

 

Pékszaki

false

Fotó: Facebook

A 32-esek tere és a Kálvin tér közt félúton található, Baross utcai Pékszakiban sincs nagyon hely ottmaradásra, inkább csak arra, hogy a betérő felkapjon valamit, megforduljon, és már menjen is tovább. A rendkívül közvetlen és barátságos eladóktól megtudom, hogy alapvetően a László pékség termékeit forgalmazzák, ami némi rossz előérzetet kelt bennem, de azért választok pár darabot: természetesen egy dupla vajaskiflit (42 Ft), egy sajtos croissant-t (220 Ft) és egy magvas-rozsos kiflit (60 Ft).

Az árak nagyon-nagyon alacsonyak, mindössze 322 forintot fizetek a három darabért, de sajnos cserébe a minőség is hasonló színvonalon van. A croissant szivacsos, felfújt és közel ehetetlen, zsíros állagú ömlesztett sajttal (ha egyáltalán) van töltve, a magvas kifli pedig kesernyés, száraz, borzasztó. Hihetetlen, és most már magam sem értem, hogyan lehetséges, de a dupla vajaskifli most is megbízhatóan hozza a megszokott, klasszikus ízvilágot és minőséget – a kegyelemkettes a felszolgálók kedvessége mellett csak ennek köszönhető.

1085 Budapest, Baross utca 28. Facebook.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.