Péklapát 10.

Közép-európai összecsapás – Bite Bakery Café, Mlinar

  • Tófalvy Tamás
  • 2014. január 6.

Gasztro

Igen, a hazai Bite Bakery Café még nem igazi lánc, hiszen csak két üzlete van, a horvát pékségláncnak, a Mlinarnak viszont a város szinte minden pontján nyílik üzlete. Most kiderül, melyik a jobb.

Bite Bakery Café

false

 

Fotó: Facebook

A Bite Bakery Cafénak az Astoria északkeleti sarkára ejtett egysége szombat délelőtt álmos hangulatban várja a mérsékelt számú betérőt. Mivel mi is hasonló hangulatban vagyunk, ez nem is olyan nagy gond; néha elhúz egy expressz hetes, mi pedig megszemléljük a kínálatot, ami alapvetően három fő kategóriából áll: a töltelékekkel tocsogósan elhalmozott amerikai típusú csigákból, a magyarként és amerikaiként is értelmezhető perecekből, illetve az egyéb, az előzőektől meglehetősen elütő, franciás, sós dolgokkal töltött pitékből. A csigákból kapucsínós (plusz 210 forint a kávéért), menüs konstrukcióban egy-egy fahéjasat és csokoládésat választunk (380 Ft), mellé egy mézes articsókás pitét (490 Ft) és egy sajtos perecet (390 Ft).

A viccesen magas asztalok mögött (alatt) ülve, újra ötévesnek érezve magam majszolom a csigát, közben nézem, ahogy a bolt másik felében éppen készül a következő tepsinyi adag, tehát bármennyire is gyorséttermi a hangulat, itt nem mélyhűtött, hanem helyben készített alapanyagból lesznek a termékek. A csiga becsületes darab, kicsit gejl ugyan, de ez benne van a műfajban, a tészta puha és friss, a szósz bőséges, sűrű. A sajtos perec pont olyan, mint egy jó sajtos perec, a kávé is finom, az articsókás pite pedig tisztességgel meg van tömve articsókával: a jó szándék világos, de a végtermék mégis kissé fullasztó és íztelen.

1072 Budapest, Rákóczi út 2. Facebook

 

 

 

Mlinar

false

 

Fotó: Facebook

A Corvin sétány olyan hely, ami az egyik szögből szemlélve közepesen érdekes brüsszeli kormányzati épületegyüttest, a másikból nézve pedig nyomornegyedre ásító, félkész brazíliai luxusfalansztert idéz, ennek megfelelően sosem teljesen semleges élmény arrafelé járni. A sétány belső felében helyet kapó, kávézóval bővített Mlinar enteriőrje viszont maga a semlegesség, a kék céglogón kívül semmi olyat sem látni, ami ne lenne ismerős a mai, letisztult és visszafogott pékség-kávézó trendekből.

A Mlinarhoz kapcsolódó élményeim eddig főleg két ideát betonoztak be a fejembe: az egyik, hogy a náluk kapható burek tévedhetetlenül finom, a másik pedig, hogy itthoni mércével szokatlanul okosan bánnak az üzletekkel, mert például még arra is figyeltek, hogy a bulinegyed melletti egység ne kora este zárjon, hanem hajnalban is várja a kedves ittas vendégeket. A kötelező burek tehát nem maradhat ki (túrós, kicsi, 300 Ft), mellé egy mozzarellás szendvicset (550 Ft) és egy margherita calzonét (330 Ft) rendelünk, egy „prémium” croissant-nal (190 Ft) és presszókávéval (360 Ft). A túrós burek, azaz a csöpögősen zsíros, rétestésztaszerű tésztából csigába göngyölt balkáni cucc most is perfekt, a croissant hozza az úgynevezett helyben sütött kategória felső szintjét, a többi tétel viszont elég kiábrándító. A calzone, azaz az olasz lepény, ami elvileg a ropogós pizzatészta összehajtott és töltött reinkarnációja kellene legyen, leginkább a Király utcai százforintos pizza puffancsjellegét hozza, viszont jóval kevesebb töltelékkel és ízzel, a szendvics hasonló deficitekkel küzd, a kávé pedig egészen nem szabványos módon nem finom. Viszont a bureket bármikor, minden körülmények között csak ajánlani tudom.

1082 Budapest, Corvin sétány 1. Facebook

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.