Péklapát 10.

Közép-európai összecsapás – Bite Bakery Café, Mlinar

  • Tófalvy Tamás
  • 2014. január 6.

Gasztro

Igen, a hazai Bite Bakery Café még nem igazi lánc, hiszen csak két üzlete van, a horvát pékségláncnak, a Mlinarnak viszont a város szinte minden pontján nyílik üzlete. Most kiderül, melyik a jobb.

Bite Bakery Café

false

 

Fotó: Facebook

A Bite Bakery Cafénak az Astoria északkeleti sarkára ejtett egysége szombat délelőtt álmos hangulatban várja a mérsékelt számú betérőt. Mivel mi is hasonló hangulatban vagyunk, ez nem is olyan nagy gond; néha elhúz egy expressz hetes, mi pedig megszemléljük a kínálatot, ami alapvetően három fő kategóriából áll: a töltelékekkel tocsogósan elhalmozott amerikai típusú csigákból, a magyarként és amerikaiként is értelmezhető perecekből, illetve az egyéb, az előzőektől meglehetősen elütő, franciás, sós dolgokkal töltött pitékből. A csigákból kapucsínós (plusz 210 forint a kávéért), menüs konstrukcióban egy-egy fahéjasat és csokoládésat választunk (380 Ft), mellé egy mézes articsókás pitét (490 Ft) és egy sajtos perecet (390 Ft).

A viccesen magas asztalok mögött (alatt) ülve, újra ötévesnek érezve magam majszolom a csigát, közben nézem, ahogy a bolt másik felében éppen készül a következő tepsinyi adag, tehát bármennyire is gyorséttermi a hangulat, itt nem mélyhűtött, hanem helyben készített alapanyagból lesznek a termékek. A csiga becsületes darab, kicsit gejl ugyan, de ez benne van a műfajban, a tészta puha és friss, a szósz bőséges, sűrű. A sajtos perec pont olyan, mint egy jó sajtos perec, a kávé is finom, az articsókás pite pedig tisztességgel meg van tömve articsókával: a jó szándék világos, de a végtermék mégis kissé fullasztó és íztelen.

1072 Budapest, Rákóczi út 2. Facebook

 

 

 

Mlinar

false

 

Fotó: Facebook

A Corvin sétány olyan hely, ami az egyik szögből szemlélve közepesen érdekes brüsszeli kormányzati épületegyüttest, a másikból nézve pedig nyomornegyedre ásító, félkész brazíliai luxusfalansztert idéz, ennek megfelelően sosem teljesen semleges élmény arrafelé járni. A sétány belső felében helyet kapó, kávézóval bővített Mlinar enteriőrje viszont maga a semlegesség, a kék céglogón kívül semmi olyat sem látni, ami ne lenne ismerős a mai, letisztult és visszafogott pékség-kávézó trendekből.

A Mlinarhoz kapcsolódó élményeim eddig főleg két ideát betonoztak be a fejembe: az egyik, hogy a náluk kapható burek tévedhetetlenül finom, a másik pedig, hogy itthoni mércével szokatlanul okosan bánnak az üzletekkel, mert például még arra is figyeltek, hogy a bulinegyed melletti egység ne kora este zárjon, hanem hajnalban is várja a kedves ittas vendégeket. A kötelező burek tehát nem maradhat ki (túrós, kicsi, 300 Ft), mellé egy mozzarellás szendvicset (550 Ft) és egy margherita calzonét (330 Ft) rendelünk, egy „prémium” croissant-nal (190 Ft) és presszókávéval (360 Ft). A túrós burek, azaz a csöpögősen zsíros, rétestésztaszerű tésztából csigába göngyölt balkáni cucc most is perfekt, a croissant hozza az úgynevezett helyben sütött kategória felső szintjét, a többi tétel viszont elég kiábrándító. A calzone, azaz az olasz lepény, ami elvileg a ropogós pizzatészta összehajtott és töltött reinkarnációja kellene legyen, leginkább a Király utcai százforintos pizza puffancsjellegét hozza, viszont jóval kevesebb töltelékkel és ízzel, a szendvics hasonló deficitekkel küzd, a kávé pedig egészen nem szabványos módon nem finom. Viszont a bureket bármikor, minden körülmények között csak ajánlani tudom.

1082 Budapest, Corvin sétány 1. Facebook

Figyelmébe ajánljuk