Péklapát 10.

Közép-európai összecsapás – Bite Bakery Café, Mlinar

  • Tófalvy Tamás
  • 2014. január 6.

Gasztro

Igen, a hazai Bite Bakery Café még nem igazi lánc, hiszen csak két üzlete van, a horvát pékségláncnak, a Mlinarnak viszont a város szinte minden pontján nyílik üzlete. Most kiderül, melyik a jobb.

Bite Bakery Café

false

 

Fotó: Facebook

A Bite Bakery Cafénak az Astoria északkeleti sarkára ejtett egysége szombat délelőtt álmos hangulatban várja a mérsékelt számú betérőt. Mivel mi is hasonló hangulatban vagyunk, ez nem is olyan nagy gond; néha elhúz egy expressz hetes, mi pedig megszemléljük a kínálatot, ami alapvetően három fő kategóriából áll: a töltelékekkel tocsogósan elhalmozott amerikai típusú csigákból, a magyarként és amerikaiként is értelmezhető perecekből, illetve az egyéb, az előzőektől meglehetősen elütő, franciás, sós dolgokkal töltött pitékből. A csigákból kapucsínós (plusz 210 forint a kávéért), menüs konstrukcióban egy-egy fahéjasat és csokoládésat választunk (380 Ft), mellé egy mézes articsókás pitét (490 Ft) és egy sajtos perecet (390 Ft).

A viccesen magas asztalok mögött (alatt) ülve, újra ötévesnek érezve magam majszolom a csigát, közben nézem, ahogy a bolt másik felében éppen készül a következő tepsinyi adag, tehát bármennyire is gyorséttermi a hangulat, itt nem mélyhűtött, hanem helyben készített alapanyagból lesznek a termékek. A csiga becsületes darab, kicsit gejl ugyan, de ez benne van a műfajban, a tészta puha és friss, a szósz bőséges, sűrű. A sajtos perec pont olyan, mint egy jó sajtos perec, a kávé is finom, az articsókás pite pedig tisztességgel meg van tömve articsókával: a jó szándék világos, de a végtermék mégis kissé fullasztó és íztelen.

1072 Budapest, Rákóczi út 2. Facebook

 

 

 

Mlinar

false

 

Fotó: Facebook

A Corvin sétány olyan hely, ami az egyik szögből szemlélve közepesen érdekes brüsszeli kormányzati épületegyüttest, a másikból nézve pedig nyomornegyedre ásító, félkész brazíliai luxusfalansztert idéz, ennek megfelelően sosem teljesen semleges élmény arrafelé járni. A sétány belső felében helyet kapó, kávézóval bővített Mlinar enteriőrje viszont maga a semlegesség, a kék céglogón kívül semmi olyat sem látni, ami ne lenne ismerős a mai, letisztult és visszafogott pékség-kávézó trendekből.

A Mlinarhoz kapcsolódó élményeim eddig főleg két ideát betonoztak be a fejembe: az egyik, hogy a náluk kapható burek tévedhetetlenül finom, a másik pedig, hogy itthoni mércével szokatlanul okosan bánnak az üzletekkel, mert például még arra is figyeltek, hogy a bulinegyed melletti egység ne kora este zárjon, hanem hajnalban is várja a kedves ittas vendégeket. A kötelező burek tehát nem maradhat ki (túrós, kicsi, 300 Ft), mellé egy mozzarellás szendvicset (550 Ft) és egy margherita calzonét (330 Ft) rendelünk, egy „prémium” croissant-nal (190 Ft) és presszókávéval (360 Ft). A túrós burek, azaz a csöpögősen zsíros, rétestésztaszerű tésztából csigába göngyölt balkáni cucc most is perfekt, a croissant hozza az úgynevezett helyben sütött kategória felső szintjét, a többi tétel viszont elég kiábrándító. A calzone, azaz az olasz lepény, ami elvileg a ropogós pizzatészta összehajtott és töltött reinkarnációja kellene legyen, leginkább a Király utcai százforintos pizza puffancsjellegét hozza, viszont jóval kevesebb töltelékkel és ízzel, a szendvics hasonló deficitekkel küzd, a kávé pedig egészen nem szabványos módon nem finom. Viszont a bureket bármikor, minden körülmények között csak ajánlani tudom.

1082 Budapest, Corvin sétány 1. Facebook

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.