Péklapát 7.

Nagyon édes – Cronut a Briósban

  • Tófalvy Tamás
  • 2013. november 18.

Gasztro

A nyári New York-i fogantatást követően mára globális divatsütivé váló croissant-fánk hibrid igazi magyar mutációjára még várni kell, de egy osztrák–magyar pékárutranszfernek köszönhetően a bécsi változatot már lehet kapni a budapesti Briósban. Vigyázat, nagyon édes.

Az, hogy egy barátom a Facebookon már a hírfolyam cronutszűrésének lehetőségeiről értekezett a minap, jól érzékeltetheti, hogy az (itthon) új pékáruról folyó közbeszéd milyen mértékben árasztotta el az internetet. Ami nem is csoda, hiszen a croissant leveles tésztájából kialakított, lyukas fánk alakban (angolul donut vagy doughnut, tehát együtt: cronut), olajban kisütött dolognál izgalmasabbat, forradalmibbat el sem lehetne képzelni. Titokzatos okokból a hazai szakirodalomban a hipszter állandó jelzőt kapta a cronut, pedig sem New York-i eredetije, sem az itthon kapható bécsi változat tulajdonságai nem predesztinálják erre: amíg az eredeti verzió egy tipikusan amerikaiasan gyermeteg ötletből megvalósított high-end (drága alapanyagokból, sok munkával készült és drágán árult) sütemény, addig a Budapestre elérkezett verzióról annyit lehet biztosan megállapítani, hogy egy szintén nagyon drága, valamint elképesztően édes dolog.

false

 

Fotó: Facebook

A Briós, az első budapesti hely, ahol meg lehet kóstolni a mindeddig elképzelhetetlen pékárut, feltehetően bonyolult jogi védőhálók miatt nem maga készíti, hanem az információk szerint minden reggel Bécsből hozatja a süteményt. A Pozsonyi úton, pár lépésre a Donut Librarytől található bisztró-cukrászdában szombat délelőtt a cronutért kígyózó hipsztersorok helyett a szokásos hétvégi telt ház fogad minket, apukák, anyukák, sok-sok gyerek, zsizsegés. És kétféle cronut a pultokon: a különböző ízű krémekkel töltött verzió, illetve a töltetlen, amelyhez szintén többféle krémet lehet kérni külön. Egy simát (590 Ft) és egy vaníliásat (650 Ft) választunk, egy adag citromos krémmel (150 Ft), és hogy legyen az egyik irányból helyszíni viszonyítási pontunk, még egy teljes kiőrlésű croissant-t (340 Ft).

false

 

Fotó: facebook

Kettévágva a cronutot tényleg szépen látszanak a leveles rétegek, viszont beleharapva egyértelmű, hogy ezek a rétegek egészen másképp működnek, mint a croissant-nál. Vagy az olajban sütés, vagy az eleve vastagabb rétegek miatt, de az élmény alapvetően nem különbözik a fánk tésztájáétól. Egyszerűen csak olyan, mintha más alakban lennének a levegőbuborékok a fánkban. A tészta lágy és finom, de az eleve cukros tésztát kívülről is beborító cukor általános terrorja gyakorlatilag minden ízt elnyom, még a bántóan műízű vaníliamáz és a kevésbé bántóan, de szintén műízű citromos szósz ízét is. Hiába közelíti meg a cronut egy jóllakottabb mopsz fejméretét, az érezhetően nem éppen csúcsminőségű alapanyagok okán az árszabás nehezen indokolható. Egy szósszal együtt 740 forintba kerülő fánk igazán képviselhetné (haha) a kompromisszummentes csúcsminőséget is. A teljes kiőrlésű croissant nem emelkedik túl a korrekt szinten, inkább szivacsos, mint leveles, de azért oké.

Az intenzív cukorbevitel közben az étlapba belelapozva kiderült, hogy a Briósnak is van bagele. Gondoltam, tesztelem azt a nemrég felállított hipotézist, hogy a városban egyedül a Budapest Bagelnél lehet rendes bagelt enni. A grillezett kecskesajtos bagel (990 Ft) külön tökmagos, mustáros szószos zöldsalátával érkezik, a sajt kellemes aromájú, de az egész egyben kicsit semleges, a péksütemény pedig, bár alapvetően finom, inkább emlékeztet egy jól sikerült zsemlére, mint egy karakteres, sűrű bagelre. Nem tartozik szorosan a témához, de az egyébként szimpatikusan nem másfél decis pohárban, hanem nagy kannában felszolgált epres gyümölcstea (Althaus, 490 Ft) olyan rettenetesen műanyag mellék- és utóízű, hogy majdnem elmossa az összes endorfint, amit összeszedtünk a bevitt cukrokkal.

1137 Budapest, Pozsonyi út 16. Facebook.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.