Legát Tibor

Műfordítóként, íróként, a Helikon Kiadó főszerkesztőjeként ismerhetjük, de másfél éve könnyűzenei rádiós­ként is bemutatkozott M. Nagy Miklós – célja elsősorban az ismeretterjesztés. Az internetes Rádió Bézsen kéthetente jelentkező Davaj! című műsorában kizárólag orosz zenék és előadók hallhatók.

Tomboló siker és diplomáciai botrány 1934-ben.

Egry Gábor a Kúria döntésében és a civilekben bízik, és perli a magyar államot.

Dokumentaristaként jutott el az aktfotózásig, több mint harminc éve ez a kizárólagos művészi kifejezőeszköze. A 70 éves művészről tavaly jelent meg reprezentatív monográfia, ennek kapcsán beszélgettünk.

Szerinte csak szekértáborok vannak különféle érdekek mentén.

Zelk Zoltán az „eltűnt” Radnóti Miklósról, 1945-ben.

A múlt héten eldőlt, másfél milliárdot szán a kormány a Gellért-hegyi sikló megépülésének előkészítésére, a terveknek jövő októberre kell elkészülniük. Persze a több mint 150 éve működő Budavári Sikló történetének ismeretében nincsenek illúzióink.

„A gyerekek egyébként nagyon jól vannak. Meghíztak (sajnos a sok semmittevéstől mi is), jó színük van. Pisti rengeteget változott előnyére: igen bátor lett. Az első ródliversenyt (nem kell valami komolyra gondolni) is ő nyerte meg. Rendkívül ügyes, mozgékony, erős…”

De Vásárhelyi Mária könyvének hőseit a mostani emlékezetpolitika is épp kiretusálni próbálja a történelemkönyvekből.

Interjúnk Horthy Istvánnal a filmről, amelyben nagyapjára emlékezik vissza.

Hogyan volt képes 50 ember sakkban tartani egy 20 ezer lakosú várost?

Másfél éves volt, amikor apja meghalt az orosz fronton, három, amikor 1944-ben el kellett hagynia az országot, és negyvennyolc, amikor először visszatérhetett. Azóta rendszeresen jár haza, de mindig „kívülállóként”. Ha nincs a koronavírus-járvány, talán most is itt lenne egy június 4-i premier okán: a Nagyapám, Horthy Miklós című filmben gyermekkori emlékeit idézi fel.