Kimondatott: a hidat 1950 végén át kell adni – bármi áron

Lokál

70 éve, 1950. november 7-én avatták fel az Árpád hidat, de más nevet adtak neki, és nem is úgy nézett ki, ahogy építése kezdetén képzelték.

Azt sem gondolta senki, hogy 34 évvel később háromszor olyan széles lesz, mint eredetileg. Részletek a csütörtökön megjelent Magyar Narancs Árpád hídról szóló cikkéből.

A híd építése 1939 januárjában indult, akkor úgy tervezték, hogy 1945-re végeznek a munkákkal. A háború azonban közbeszólt, így tulajdonképpen szerencsésnek mondható, hogy nem fejezték be. Ha ugyanis minden az elképzelések szerint haladt volna, vélhetően az Árpád híd lett volna a világtörténelem legrövidebb ideig álló hídja, mivel szinte bizonyos, hogy 1945 januárjában, amikor a budapesti Duna-hidakat felrobbantották, ezt sem kímélték volna. Így viszont a félkész híd épen vészelte át a német csapatok visszavonulását, még a szerelődaruk is helyükön maradtak.

A háború utáni újjáépítéskor eldöntötték, hogy az Árpád híd befejezése előrébb való, mint az akkor már csak Boráros téri hídnak mondott, később Petőfire keresztelt Horthy Miklós hídé. Mindezt Gerő Ernő jelentette be 1948-ban, egyúttal azt is kifejezve, hogy az óbudai híd egyike a kommunisták immár ideológiával is megtámogatott presztízsberuházásainak. „Az Árpád híd felépítésével negyvennyolc esztendős ígéretet váltunk be és a Horthy-rendszerben elhanyagolt peremvárosok között jó közlekedést teremtünk” – mondta az akkor közlekedési miniszterként is működő pártkatona, büszkén kiemelve, hogy a híd 13 méter széles lesz, és még kétirányú villamosközlekedés lesz rajta. Pedig erre nem kellett volna olyan büszkének lennie. A kétvágányos villamospálya már 1939-ban evidens volt, a híd szélessége pedig – mint ahogy azt az 1943-ig megépült mintegy kétszáz méteres szakaszon bárki láthatta – épp a duplája volt a belengetett 13 méternek. Erről persze nem illett beszélni akkoriban. „Az új híd fokozza majd a főváros vérkeringésének ütemét és hozzájárul 200 ezer dolgozó kisember, egy környéki nagyváros és két népes városrész életkörülményeinek kedvező alakulásához” – zengte a propaganda, és kimondatott, hogy a hidat 1950 végén át kell adni – bármi áron. Amikor pedig egyértelművé vált, hogy az eredetihez mérten számos kompromisszummal sikerülhet is e vállalás, egyből új határidő született. „A dolgozók kérésére” 1950. április 4-én úgy döntöttek, hogy a hidat Árpád helyett Sztálinról nevezik el, amiért „cserébe” a munkások vállalták, hogy négy héttel az eredeti határidő előtt, november 7-re, „a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára” elkészítik a művet.

Borítókép: Fortepan/UVATERV

Az Árpád híd építésének további érdekességeiről a Magyar Narancs november 25-i számában olvashatnak.

A teljes cikkért keresse a friss Magyar Narancsot az újságárusoknál, vagy fizessen elő online!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.