Hetvenméteres torony épül a budai Várban

„Majd kipanamázzuk”

Belpol

Karácsonykor közölték a Várnegyed felújításával foglalkozó Nemzeti Hauszmann Program illetékesei, hogy visszaépítik a Magyar Nemzeti Levéltár tornyát, amelyet „a helyreállítása helyett 1945-ben felrobbantottak”. Csakhogy a tornyot már a megépítése idején is felesleges nagyzolásnak tartotta a szakma és a közvélemény jó része.

A karácsony előtt megjelent, Orbán Viktor szignálta kormányhatározat egy újabb, száz évvel ezelőtti műtárgy visszaépítését rendeli el az építészszakma véleményezése nélkül a budai Várnegyedben.

Kéne egy ház

Az első hazai modern levéltár annak az 1874-es minisztertanácsi határozatnak az alapján született, amely eldöntötte, hogy az országszerte számos helyen tárolt iratanyagokat egyesítsék. Az így létrejött új Magyar Országos Levéltár (amelyet 2012 óta Magyar Nemzeti Levéltárnak neveznek – L. T.) élén 1903-ban bekövetkezett haláláig Pauler Gyula főlevéltárnok állt, az ő majd’ 30 éves működése alatt vált az intézmény világszínvonalúvá, de csak tudományos értékeinek tekintetében. Pauler művének megkoronázása lett volna, ha a felbecsülhetetlen értékű, de a működése idején folyamatosan ide-oda költöztetett iratokat egy épületben helyezik el, ám ez egyre inkább elhúzódott. A főlevéltárnok egy 1897-ben kelt levelében indulatosan írja, hogy a levéltári épület viszonylatában „az oláhok is Bukarestben már megelőznek minket”, ezért nagy reményeket is fűzött két évvel később Széll Kálmán miniszterelnöki javaslatához, amely a „levéltári követelményeknek megfelelő palota” építését szorgalmazta; a levéltár vezetőjét pedig azzal bízta meg a miniszterelnök, hogy készítsen építési programot. Mindezt Pauler részletesen kidolgozta, olyanokra is kitérve, hogy az épület önálló háztömb legyen, hogy a későbbiekben – az iratok gyarapodása miatt – bővíteni lehessen, s fordítsanak különös gondot a természetes fényekre és a tűzvédelemre, de még arról is említést tett, hogy az állványok 2,25 méter magasak legyenek. Egyúttal a neves építészt, Pecz Samut bízta meg azzal, hogy készítsen vázlatokat. Igaz, még az sem volt tisztázott, hogy pontosan hol kellene felhúzni az új épületet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Két lábon, négy lábon, két keréken és kenuval – majd' kétezer embert vonzott idén a tolnai dombok túrája

Három éve még csak ötszázan, idén május második hétvégéjén már közel kétezren vettek részt a Völgységben rendezett Tolnai Zöldút elnevezésű teljesítménytúrán. A résztvevőket – túrázókat, kerékpárosokat, lovasokat és evezősöket – az útvonalon fekvő falvak civil egyesületeinek tagjai a pihenőpontokon a jó hangulaton kívül házi süteményekkel várták. Hagyomány teremtődött, be lehet írni a túranaptárba jövő május elejét.

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.