Hetvenméteres torony épül a budai Várban

„Majd kipanamázzuk”

Belpol

Karácsonykor közölték a Várnegyed felújításával foglalkozó Nemzeti Hauszmann Program illetékesei, hogy visszaépítik a Magyar Nemzeti Levéltár tornyát, amelyet „a helyreállítása helyett 1945-ben felrobbantottak”. Csakhogy a tornyot már a megépítése idején is felesleges nagyzolásnak tartotta a szakma és a közvélemény jó része.

A karácsony előtt megjelent, Orbán Viktor szignálta kormányhatározat egy újabb, száz évvel ezelőtti műtárgy visszaépítését rendeli el az építészszakma véleményezése nélkül a budai Várnegyedben.

Kéne egy ház

Az első hazai modern levéltár annak az 1874-es minisztertanácsi határozatnak az alapján született, amely eldöntötte, hogy az országszerte számos helyen tárolt iratanyagokat egyesítsék. Az így létrejött új Magyar Országos Levéltár (amelyet 2012 óta Magyar Nemzeti Levéltárnak neveznek – L. T.) élén 1903-ban bekövetkezett haláláig Pauler Gyula főlevéltárnok állt, az ő majd’ 30 éves működése alatt vált az intézmény világszínvonalúvá, de csak tudományos értékeinek tekintetében. Pauler művének megkoronázása lett volna, ha a felbecsülhetetlen értékű, de a működése idején folyamatosan ide-oda költöztetett iratokat egy épületben helyezik el, ám ez egyre inkább elhúzódott. A főlevéltárnok egy 1897-ben kelt levelében indulatosan írja, hogy a levéltári épület viszonylatában „az oláhok is Bukarestben már megelőznek minket”, ezért nagy reményeket is fűzött két évvel később Széll Kálmán miniszterelnöki javaslatához, amely a „levéltári követelményeknek megfelelő palota” építését szorgalmazta; a levéltár vezetőjét pedig azzal bízta meg a miniszterelnök, hogy készítsen építési programot. Mindezt Pauler részletesen kidolgozta, olyanokra is kitérve, hogy az épület önálló háztömb legyen, hogy a későbbiekben – az iratok gyarapodása miatt – bővíteni lehessen, s fordítsanak különös gondot a természetes fényekre és a tűzvédelemre, de még arról is említést tett, hogy az állványok 2,25 méter magasak legyenek. Egyúttal a neves építészt, Pecz Samut bízta meg azzal, hogy készítsen vázlatokat. Igaz, még az sem volt tisztázott, hogy pontosan hol kellene felhúzni az új épületet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.