Hetvenméteres torony épül a budai Várban

„Majd kipanamázzuk”

Belpol

Karácsonykor közölték a Várnegyed felújításával foglalkozó Nemzeti Hauszmann Program illetékesei, hogy visszaépítik a Magyar Nemzeti Levéltár tornyát, amelyet „a helyreállítása helyett 1945-ben felrobbantottak”. Csakhogy a tornyot már a megépítése idején is felesleges nagyzolásnak tartotta a szakma és a közvélemény jó része.

A karácsony előtt megjelent, Orbán Viktor szignálta kormányhatározat egy újabb, száz évvel ezelőtti műtárgy visszaépítését rendeli el az építészszakma véleményezése nélkül a budai Várnegyedben.

Kéne egy ház

Az első hazai modern levéltár annak az 1874-es minisztertanácsi határozatnak az alapján született, amely eldöntötte, hogy az országszerte számos helyen tárolt iratanyagokat egyesítsék. Az így létrejött új Magyar Országos Levéltár (amelyet 2012 óta Magyar Nemzeti Levéltárnak neveznek – L. T.) élén 1903-ban bekövetkezett haláláig Pauler Gyula főlevéltárnok állt, az ő majd’ 30 éves működése alatt vált az intézmény világszínvonalúvá, de csak tudományos értékeinek tekintetében. Pauler művének megkoronázása lett volna, ha a felbecsülhetetlen értékű, de a működése idején folyamatosan ide-oda költöztetett iratokat egy épületben helyezik el, ám ez egyre inkább elhúzódott. A főlevéltárnok egy 1897-ben kelt levelében indulatosan írja, hogy a levéltári épület viszonylatában „az oláhok is Bukarestben már megelőznek minket”, ezért nagy reményeket is fűzött két évvel később Széll Kálmán miniszterelnöki javaslatához, amely a „levéltári követelményeknek megfelelő palota” építését szorgalmazta; a levéltár vezetőjét pedig azzal bízta meg a miniszterelnök, hogy készítsen építési programot. Mindezt Pauler részletesen kidolgozta, olyanokra is kitérve, hogy az épület önálló háztömb legyen, hogy a későbbiekben – az iratok gyarapodása miatt – bővíteni lehessen, s fordítsanak különös gondot a természetes fényekre és a tűzvédelemre, de még arról is említést tett, hogy az állványok 2,25 méter magasak legyenek. Egyúttal a neves építészt, Pecz Samut bízta meg azzal, hogy készítsen vázlatokat. Igaz, még az sem volt tisztázott, hogy pontosan hol kellene felhúzni az új épületet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.