Interjú

„Megjelent egyfajta félelem”

Rainer M. János történész az 1956-os Intézet túléléséről és 1956 emlékezetéről

Belpol

Tavaly nyáron számolták fel az egyik legjelentősebb hazai történészműhelyt politikai, vagy ha úgy tetszik, emlékezetpolitikai okokból. De az 1956-os Intézet csak hivatalosan szűnt meg – a vezetőjét kérdeztük arról, hogyan működik tovább.

Magyar Narancs: „Érdeklődéssel várom a fejleményeket” – nyilatkozta tavaly nyáron, miután megszületett a döntés, hogy 2019. június 15-től a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár működteti az ’56-os Intézetet és a hozzá tartozó Oral History Archívumot. Mi történt azóta?

Rainer M. János: Amikor a határozat született, már csak tízen dolgoztunk az Országos Széchényi Könyvtár osztályaként, majd mindenki elvesztette az állását. Néhányan éltek ugyan a lehetőséggel és átléptek a Veritasba, de már három hét múlva közös megegyezéssel távoztak. Azóta majdnem mindenki talált új munkahelyet, és mivel az intézet hivatalosan megszűnt, nem maradt más lehetőségünk, mint hogy megpróbáljuk infrastruktúra, szervezet és munkaviszonyok nélkül is életben tartani. Mert azt gondoltam, és ma is fontosnak tartom, hogy dolgozni kell tovább, bármi is történt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.