70 éves az Árpád híd

A dolgozók kérték

Lokál

1950. november 7-én avatták fel, de más nevet adtak neki, és nem is úgy nézett ki, ahogy a kezdetekkor elképzelték. Azt sem gondolta senki, hogy 34 évvel később háromszor olyan széles lesz, mint eredetileg.

„…valaki, talán Andrássy Gyula vagy Tisza Kálmán, bolhát eresztett az óbudaiak fülébe. »Ha jól viselitek magatokat, megint kaptok hidat a Dunára, mint a rómaiak idejében, de még IV. Béla, a szerencsétlen magyar király idejében is volt híd Óbudán.« Így egyeztek bele, hogy Óbuda egyszerű városnegyedként, harmadik munkatársként az úgynevezett fővároshoz csatoltassék” – méltatlankodott 1931-ben Krúdy Gyula, hogy az óbudaiaknak nincs hídjuk, annak ellenére sincs, hogy lassan 60 éves lesz az egyesült főváros. Ráadásul már egy 1908-as törvénycikk rendelkezett arról, hogy a Hungária körút és a III. kerület között közúti Duna-híd épüljön, de aztán a téma sokáig napirendre sem került, az első lépése­ket pedig elsodorta az első világháború. Csak 1929 végén írtak ki tervpályázatot az óbudai hídra, az ugyancsak régóta vágyott Boráros téri híddal együtt.

A két híd megépítése egyszerre került napirendre, a pályázatot mindkét esetben Kossalka János és Wälder Gyula egy-egy műve nyerte (az óbudai hídét megosztva), de hamar kiderült, hogy ezek túlzottan költségesek, így sokkal egyszerűbb tervek készültek „névtelen szerzőktől”.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk