Legát Tibor

Az idén 85 éves fényképész képeit azok is ismerik, akik sosem hallották a nevét. Végigfotózta a 20. század második felét, a színházi fotózás megújítójaként tekintenek rá, de a digitális technika megjelenése előtt letette a fényképezőgépet. Archívumát nemrégiben adományozta a Nemzeti Múzeumnak, ahol most a hetvenes-nyolcvanas években készült művészportréit állították ki.

Október 1-jén a Kinizsi Természetbarát Egyesület (KTE) a Visegrádi-hegységbe, Körtvélyespusztára szervezett túrát a Veres Gyuri pihenőhöz. Aki odament, kapott 30 pontot, és egy majdnem feledésbe merült turistaegyesületre emlékezett.

Egyetemistaként vonult fel 1956. október 23-án; a forradalom leverése után szabadságharcos csoportot szervezett. 1958-ban halálra ítélték fegyverrejtegetésért, ellenforradalmi szervezkedésért. A rendszerváltás egyik legaktívabb alakját, az SZDSZ és a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagját, Nagy Imre újratemetésének egyik szónokát, egykori országgyűlési képviselőt 1956-os emlékeiről kérdeztük.

E heti számunkban a 85 éves fotográfussal abból az alkalomból készítettünk interjút, hogy archívumát a Nemzeti Múzeumnak adományozta, ahol most a hetvenes–nyolcvanas években készült művészportréit állították ki. Íme egy részlet.

A Tolna megyei zsákfalu búcsújáró helyként ismert, de van itt egyéb látnivaló is.

Idén először magyar fiatalok is csatlakozhattak a holokauszt-emléknappal záródó nemzetközi megemlékezéssorozathoz. A Krókusz Projekt nevet viselő kezdeményezés hazai képviselőjét, Pap Ágnest, a Szembenézés Alapítvány elnökét kérdeztük.

Néhány éve fedezték fel, hogy a város egyedülálló természeti kincsei nem a Dunában, hanem a város határában, a föld alatt vannak. Egy olyan területen, amit ipari parknak szemeltek ki.

Állítólag az év végére befejezik a felújítását, s azt ígérik, hogy mindez forradalmi változásokat hoz a balatoni forgalomban. De mi lesz a gigantikus állomásépülettel?

Csak pár éve derült ki: egy Baja határában lévő 130 hektáros területen, az egykori katonai lőtéren él a világ délvidéki földikutya-állományának túlnyomó része, a létező 400-500 példányból 200-270. Csorba Gábort, a Természettudományi Múzeum főmuzeológusát, aki kollégáival a helyszínen végez évek óta beható kutatásokat, a felfedezés részleteiről kérdeztük.

150 évvel ezelőtt indult az első lóvasút Pesten, s ezzel kezdetét vette a fővárosi tömegközlekedés.

Ma már elképzelni is nehéz a dunai viaduktot, ami majdnem tizenöt évig biztosította a Batthyány tér és a Kossuth tér közötti átjárást. Kisebb és rondább volt a többinél, mégis sokan megsiratták, amikor lebontották.

Hogyan függ össze a négyigenes népszavazás Leninnel, az állapotos Szabadság-szobor a kockát tojó tyúkkal?