- sisso -

Osztrák-magyar származású, de soha nem élt Magyarországon. Németországban, Franciaországban, Angliában és Amerikában töltötte fiatalságát. Íróként és történészként két téma foglalkoztatja: a Harmadik Birodalom és a bajba került gyermekek. Ennél sokkal többet nem lehet róla tudni; annyit mindenesetre, hogy két kötete jelent meg Magyarországon: az egyik a gyermekgyilkos gyermekről szóló Mary Bell esete és most az Európa Kiadó gondozásában az Albert Speer küzdelme az igazsággal című, meglehetősen vaskos darab. Utóbbiban majd háromévnyi háttérinterjúzás és anyaggyűjtés segítségével Hitler főépítészének személyiségét és ezen keresztül a birodalmi vezérkar lélekrajzát igyekszik megosztani a nyilvánossággal. Az is biztos, hogy nagyon kedves és végtelenül furcsa asszony. Ezelőtt soha nem fordult elő velünk, hogy valakit a szállodai ágyában, párnák közt kérdeztünk volna.

Az amszterdami Space Theatre előadása egy létező dokumentum-szappanoperából merítette az ötletét. A legkegyetlenebből, a Valódi világból, amin a szerencsés Music Television-nézők a kilencvenes évek elején sírhatták könnyesre a padlószőnyegüket.

Versengési mániánkból, mely a sírdíszítés és az esküvői csokrok készítése terén is erőteljes, bőven megélnek a koszorúkötők. A karácsony táji ünnepi előkészületi trendek is változnak: újabban, akárcsak az ősidőkben, divat az adventi koszorú vásárlása, illetve készítése, meghosszabbítandó a karácsonyi neurózis évi rendes lefolyását. A Magyar Virágkötők, Virágkereskedők Szakmai Egyesülete a Néprajzi Múzeummal közösen már több éve megrendezi az Advent kiállítást. Idén sem maradt el a nagy meglepetés.

A meteorrajok olyan természeti jelenségek, amelyek pontos előrejelzése majdnem lehetetlen. A hivatalos időpont-meghatározások és az internetes levelezőlistákon érkező találgatások alapján nekem is több embert sikerült félrevezetnem hullócsillagügyben, mint nem. Pedig már előre rémtörténetek jártak az elmúlt évek Perseida-maximumairól, amikor a kívánságlistákat teljesítő kedvelt nyári csillagrajok nem feleltek meg az elvárásoknak, és titokban záporoztak. November 17-én hajnalban Budapest egét délkeleti irányban ellepték a nagyjából harminckét évenként visszatérő Leonidák, és egy nyálas hollywoodi mesefilm élményében részesítették a szerencsés megfigyelőket.

Számos, szellemileg perverz, független filmkészítőt köszönhet a magyar nézőközönség ennek a fesztiválnak, ezért néhány elviselhetetlen filmblöff és mélyművészfilm ellenére is elfogultnak kell lennünk vele. Lehet, hogy nem volnánk boldogtalanabbak, csupán szűkebb agyúak, ha nem ismernénk Tarantino, Egoyan, von Trier vagy Wong Kar-wai korai munkáit, de most legalább kicsit elfeledtették velünk, hogy a Titanic fogalmához immár reménytelenül, mindörökre a multiplex mozik plakátjairól vicsorgó, kissé nedves Leonardo DiCaprio képzete társult.

Az amerikai életműdíj és immár a francia Becsületrend tulajdonosa, Martin Scorsese szokásához híven ismét nyugtalanító filmet készített, sorrendben a tizennyolcadikat, hadd emésszünk újabb valóságot. A valaha Tenzin Gyatso, ma már a tizennegyedik dalai láma néven híres, Nobel-békedíjas szent személy és az ő népe sorsát festette filmre, korántsem a szokványos propagandajelleggel, önfeledten ötvözve keleti sportokat nyugati ponyvairodalommal. Ráadásul Philip Glass is megénekelte benne a láma dalait.

Mediterrán jellegű vendéglátó-ipari teraszt nyitni az általános természeti, gazdasági, valamint szexuális összeomlás évében, kora ősszel, forradalmi tett ebben a városban. Nem is hiányzik ilyenkor más, mint bundakabát, tömött buksza és mérhetetlen mennyiségű analitikus csevegés. A Vian ezt szolgálja. Artisztikusan kifinomult belső tere megerősíti az európaiság illúzióját, míg árai kissé túlmutatnak azon.

Annyi halovány világítású, egyirányú utcát és szép roma lányt, mint a Nyolcadik Kerületi Roma Önkormányzat környékén, nem nagyon lehet találni a város más részein. Itt a nagyteremben választottak az idén második alkalommal Miss Rom Józsefvárost.

Magyarországon, sőt tudomása szerint egész Közép-Kelet-Európában egyedül dr. Balajthy Tibor plasztikai sebész végez nemi átalakító műtéteket, míg szinte minden nyugati országban elfogadott a segítségnyújtásnak ez a formája.

A nyolcadik kerületi kultúr- és sportügyi paradicsomban, az Orczy-kertben már megkezdődött a Józsefvárosi Napok elnevezésű rendezvénysorozat. Idén a helyi roma-rendőr barátság erősítésére focimeccset is szerveztek, és ezt évről évre meg szeretnék ismételni. A pályán igazoltatás nem volt, viszont a barátságos mérkőzésen 5-1-re verték a romákat a rendőrök.

Alapvetően egy élhetetlen kretén vagyok: szexuális életem rendezetlen, ...társadalomban elfoglalt helyem bizonytalan, barátaim hozzám hasonlóan kretének, lelkileg pedig zombi vagyok... - szól a könyv alapvetése. Az író keserű, kamaszkori ars poeticája, amely húgának szájából hangzik el. Borinak pedig éles látása van, ahogy ismerem. Majdnem minden, félig már férfi kamaszkreatúra valahogy így nézhetett ki a Móricz Zsigmond körtér környékén akkoriban is, amikor ők "fiatalok" voltak, kivéve a japánkakas-szerű érett pasasokat, akik már akkor is jól tudták, mihez kell kezdeniük a fütyijükkel, és az önjelölt félisteneket, akiknek az egyéniségkeresés eksztázisa a mákteától Hamvas Béláig vagy bejött, vagy nem, de már akkor a Lipstic Trace-szel és két nővel a hónuk alatt járkáltak.

Ismerjük jól a sztárokat, a szép filmeket. Tudjuk, ki az a tökéletes testfelépítésű Jean-Claude Van Damme vagy Cindy Crawford. Láttuk a Titanicot meg A gömböt, a nagy reality show-t. Számunkra kevésbé jelentős Andris, Szilvi meg Mari, sőt Emmanuelle, Jean, Frédéric és Fernand színháza. Ha tudnánk, hogy középsúlyos értelmi fogyatékosok, akkor még kevésbé lenne az. Pedig aki látta Frédéricet a partvissal monologizálni, az meggyőződhetett róla, hogy többet dédelgetik őt a múzsák, mint Schwarzeneggert, ha nincs is olyan vitriolozott arcberendezése és napijegye a fitness-szalonba.