- banza -

"Lehet, hogy bűnöző vagyok - feleltem -, de ettől még nem vagyok rossz ember. Hülyén hangozhat, de én meg rabja vagyok annak, hogy helyesen kell cselekedni" - mondja Bernie Rhodenbarr, Block szellemes és mély sorozatának betörő főhőse.

A 2004-ben, mindössze ötvenévesen elhunyt svéd újságíró Millennium-trilógiájának befejező kötete a második rész cselekményét folytatja, és ennyiben eltér az eddigi meseszövéstől, hiszen az első - legjobb - kötet (A tetovált lány) még szerfölött önállóan állt a lábán. Itt már minden van, ami szem-száj ingere: a svédekhez átállt egykori szovjet szuperügynök és fájdalmat nem érző, mintegy két méter magas német segédje, a svéd Nemzetbiztonsági Szolgálat összeesküvése, leszbikus kínai lány; nem sorolom, mert minek.

címmel nyílt remek kiállítás Bécsben a nagy író halálának 20. évfordulója alkalmából.

Az 1906-ban született, ifjúkorában többek közt szeszcsempészetből élt szerző személyében Lawrence Block és Donald E. Westlake után ismét egy nagyszerű és nálunk alig ismert írót vezet be az ötletekben kifogyhatatlannak tűnő Agave kiadó a magyar könyvpiacra.

a neve a Münchenben májusban megnyílt új kiállítóháznak, de a Negyedik Pinakothek nevet is viselhetné, hiszen ott áll a másik három szomszédságában, és az építészek (Matthias Sauerbruch és Louisa Hutton) úgy tervezték, hogy bizonyos ablakaiból a már álló nagy múzeumokra lehessen kipillantani, összekötve mintegy a dicső múltat a posztmodern jelennel. Udo Brandhorst (aki feleségével, az időközben elhunyt Anette-tel a magángyűjteményét adta a múzeumhoz) kijelentette, hogy talán a legszebb kortárs múzeum a világon, és noha hazabeszélt, nemigen beszélt mellé.

Noha az 1928-ban a Virginia állambeli Lexingtonban született, az ötvenes években Bostonban és New Yorkban tanult, 1957-ben végleg Olaszországban letelepedett képzőművész egyike a kortárs legnagyobbaknak, ha jól tudom, kiállítása még soha nem volt Magyarországon. Ausztriában is most mutatkozik be, igaz, mindjárt egy retrospektív tárlattal; és ez még a Twombly-szakértőknek is kínál újdonságot, három képet a művész egyenesen ide készített, és nem egy fénykép vagy festmény akad, mely még soha nem szerepelt a nyilvánosság előtt.

Megfontolandó, hogy vajon a rabbisorozat 1970-es években írott darabjai nem későn jutottak-e el hozzánk? Hiszen a maroktelefon és a különféle DNS-vizsgálati hókuszpókuszok nélküli bűnvilág avasnak hathat manapság. Ám sokaknak üdítő lehet ez a békebeli, Agatha Christie-s hangulat a láncfűrészes, totálisan elmebeteg sorozatgyilkosok mai miliőjében.

A George Smiley-trilógia első kötete már megjelent magyarul, most új fordításában olvashatjuk ezt a tökéletes remekművet. A fikció hátterében egy kínosan valós esemény áll: Kim Philbyről, az angol hírszerzés egyik vezető emberéről a hatvanas évek elején kiderült, hogy "vakond", vagyis a szovjet kémszolgálatnak dolgozik.

Ha Csernovic, akkor Paul Celan, ha Bruno Schulz, akkor Drohobycz, ha Brody, akkor Joseph Roth - nem kell bestiálisan műveltnek lenni, hogy vágjuk ezt a leckét. De ha Czortkówról esik szó, bizonyára csak kevesen vágják rá a 19.

Dortmunder - hallgathat erre a névre egy krimisorozat főhőse!? Talán csak akkor, ha megteremtőjében elég erős a parodisztikus szándék. Olyannyira, hogy ráadásul még odakeni a John Archibald keresztneveket is.

könyv - LAWRENCE BLOCK: A BETÖRő, AKIT TEMETNI VESZÉLYES című kötete amolyan reflexiós-parodisztikus krimi. Egyrészt Agatha Christie világába vezeti az olvasót (már a cím is, melynek eredetije, a Burglar in the Library, azaz a "Betörő a könyvtárszobában" a Body in the Libraryre, vagyis a híres Christie-féle Holttest a könyvtárszobábanra utal), másrészt a cselekmény egész lefolyása Agatha Christie hermetikusan elzárt környezetben játszódó bűnregényeire emlékeztet - szóba is hozzák a regényben az Egérfogót, illetve a Tíz kicsi négert.

"Az ég egyik csücskében halvány kis hold függött, mint ujjlenyomat az ablaküvegen." Nos, az ilyen hasonlatok miatt olvassuk szívesen a Chandler (és persze Hemingway) iskolájába járt úgynevezett hardboiled szerzők bűnregényeit. Persze - és ebben szintén Chandler Marlowe-jának utóda - tömény macsó-baromságokat is kapunk az egyes szám első személyű elbeszélőtől, Lew Archertól, Macdonald állandó magándekásától.