kiállítás - CY TWOMBLY: SENSATIONS OF THE MOMENT

  • - banza -
  • 2009. július 30.

Zene

Noha az 1928-ban a Virginia állambeli Lexingtonban született, az ötvenes években Bostonban és New Yorkban tanult, 1957-ben végleg Olaszországban letelepedett képzőművész egyike a kortárs legnagyobbaknak, ha jól tudom, kiállítása még soha nem volt Magyarországon. Ausztriában is most mutatkozik be, igaz, mindjárt egy retrospektív tárlattal; és ez még a Twombly-szakértőknek is kínál újdonságot, három képet a művész egyenesen ide készített, és nem egy fénykép vagy festmény akad, mely még soha nem szerepelt a nyilvánosság előtt.
Noha az 1928-ban a Virginia állambeli Lexingtonban született, az ötvenes években Bostonban és New Yorkban tanult, 1957-ben végleg Olaszországban letelepedett képzõmûvész egyike a kortárs legnagyobbaknak, ha jól tudom, kiállítása még soha nem volt Magyarországon. Ausztriában is most mutatkozik be, igaz, mindjárt egy retrospektív tárlattal; és ez még a Twombly-szakértõknek is kínál újdonságot, három képet a mûvész egyenesen ide készített, és nem egy fénykép vagy festmény akad, mely még soha nem szerepelt a nyilvánosság elõtt.

Noha kétségtelenül absztrakt, Twombly bizonyos értelemben irodalmi képzõmûvész. Nemcsak azért, mert képein köztudottan nagy szerepet játszik a betû, az írás, hanem azért is, mivel képei olykor egészen irodalmi ihletésûek, és ebben az értelemben erõsen 19. századi jelenség. (Nem is szólva arról, hogy újabb "tájképein" valami új értelmet képes adni a levitézlettnek hitt impresszionizmusnak.) Egyik legnagyobb mûve a Rilke egy sorára készült ("O du verlorener Gott!") Orpheus, ami voltaképpen csak Orfeusz nevének felirata a piszkosszürke vásznon, és a kezdõbetû egy hatalmas O, mintegy válasz Rilkének. Alig ismerek szebb képet az 1945 utáni festészetbõl. Talán csak a nyolcvanas években készített Hero and Leander vetekszik vele, amely megint irodalmi, pontosabban mitologikus alapokon értelmezhetõ. Igen, összes vadságuk ellenére Twombly szép képeket és szobrokat készít, utóbbiak többnyire sírokra vagy temetõi emlékmûvekre emlékeztetnek, mélyen melankolikusak, ugyanakkor nem mentesek valami száraz humortól sem. Okos, tiszta, nemes mûvész, a fehér színnek és árnyalatainak talán legnagyobb költõje századunkban.

Museum Moderner Kunst, Museumsquartier, Bécs. Megtekinthetõ október 11-ig. Nyitva: mindennap 10-18 között, csütörtökön 21-ig.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.