Noha kétségtelenül absztrakt, Twombly bizonyos értelemben irodalmi képzõmûvész. Nemcsak azért, mert képein köztudottan nagy szerepet játszik a betû, az írás, hanem azért is, mivel képei olykor egészen irodalmi ihletésûek, és ebben az értelemben erõsen 19. századi jelenség. (Nem is szólva arról, hogy újabb "tájképein" valami új értelmet képes adni a levitézlettnek hitt impresszionizmusnak.) Egyik legnagyobb mûve a Rilke egy sorára készült ("O du verlorener Gott!") Orpheus, ami voltaképpen csak Orfeusz nevének felirata a piszkosszürke vásznon, és a kezdõbetû egy hatalmas O, mintegy válasz Rilkének. Alig ismerek szebb képet az 1945 utáni festészetbõl. Talán csak a nyolcvanas években készített Hero and Leander vetekszik vele, amely megint irodalmi, pontosabban mitologikus alapokon értelmezhetõ. Igen, összes vadságuk ellenére Twombly szép képeket és szobrokat készít, utóbbiak többnyire sírokra vagy temetõi emlékmûvekre emlékeztetnek, mélyen melankolikusak, ugyanakkor nem mentesek valami száraz humortól sem. Okos, tiszta, nemes mûvész, a fehér színnek és árnyalatainak talán legnagyobb költõje századunkban.
Museum Moderner Kunst, Museumsquartier, Bécs. Megtekinthetõ október 11-ig. Nyitva: mindennap 10-18 között, csütörtökön 21-ig.
*****
