kiállítás - CY TWOMBLY: SENSATIONS OF THE MOMENT

  • - banza -
  • 2009. július 30.

Zene

Noha az 1928-ban a Virginia állambeli Lexingtonban született, az ötvenes években Bostonban és New Yorkban tanult, 1957-ben végleg Olaszországban letelepedett képzőművész egyike a kortárs legnagyobbaknak, ha jól tudom, kiállítása még soha nem volt Magyarországon. Ausztriában is most mutatkozik be, igaz, mindjárt egy retrospektív tárlattal; és ez még a Twombly-szakértőknek is kínál újdonságot, három képet a művész egyenesen ide készített, és nem egy fénykép vagy festmény akad, mely még soha nem szerepelt a nyilvánosság előtt.
Noha az 1928-ban a Virginia állambeli Lexingtonban született, az ötvenes években Bostonban és New Yorkban tanult, 1957-ben végleg Olaszországban letelepedett képzõmûvész egyike a kortárs legnagyobbaknak, ha jól tudom, kiállítása még soha nem volt Magyarországon. Ausztriában is most mutatkozik be, igaz, mindjárt egy retrospektív tárlattal; és ez még a Twombly-szakértõknek is kínál újdonságot, három képet a mûvész egyenesen ide készített, és nem egy fénykép vagy festmény akad, mely még soha nem szerepelt a nyilvánosság elõtt.

Noha kétségtelenül absztrakt, Twombly bizonyos értelemben irodalmi képzõmûvész. Nemcsak azért, mert képein köztudottan nagy szerepet játszik a betû, az írás, hanem azért is, mivel képei olykor egészen irodalmi ihletésûek, és ebben az értelemben erõsen 19. századi jelenség. (Nem is szólva arról, hogy újabb "tájképein" valami új értelmet képes adni a levitézlettnek hitt impresszionizmusnak.) Egyik legnagyobb mûve a Rilke egy sorára készült ("O du verlorener Gott!") Orpheus, ami voltaképpen csak Orfeusz nevének felirata a piszkosszürke vásznon, és a kezdõbetû egy hatalmas O, mintegy válasz Rilkének. Alig ismerek szebb képet az 1945 utáni festészetbõl. Talán csak a nyolcvanas években készített Hero and Leander vetekszik vele, amely megint irodalmi, pontosabban mitologikus alapokon értelmezhetõ. Igen, összes vadságuk ellenére Twombly szép képeket és szobrokat készít, utóbbiak többnyire sírokra vagy temetõi emlékmûvekre emlékeztetnek, mélyen melankolikusak, ugyanakkor nem mentesek valami száraz humortól sem. Okos, tiszta, nemes mûvész, a fehér színnek és árnyalatainak talán legnagyobb költõje századunkban.

Museum Moderner Kunst, Museumsquartier, Bécs. Megtekinthetõ október 11-ig. Nyitva: mindennap 10-18 között, csütörtökön 21-ig.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.