könyv - HARRY KEMELMAN: A RABBI SZERDÁN MEGÁZOTT

  • - banza -
  • 2009. június 25.

Zene

Megfontolandó, hogy vajon a rabbisorozat 1970-es években írott darabjai nem későn jutottak-e el hozzánk? Hiszen a maroktelefon és a különféle DNS-vizsgálati hókuszpókuszok nélküli bűnvilág avasnak hathat manapság. Ám sokaknak üdítő lehet ez a békebeli, Agatha Christie-s hangulat a láncfűrészes, totálisan elmebeteg sorozatgyilkosok mai miliőjében.
Megfontolandó, hogy vajon a rabbisorozat 1970-es években írott darabjai nem késõn jutottak-e el hozzánk? Hiszen a maroktelefon és a különféle DNS-vizsgálati hókuszpókuszok nélküli bûnvilág avasnak hathat manapság. Ám sokaknak üdítõ lehet ez a békebeli, Agatha Christie-s hangulat a láncfûrészes, totálisan elmebeteg sorozatgyilkosok mai miliõjében. Meg hát a keménytökû magándekás helyett itt van Kemelman legfõbb irodalmi ásza, David Small rabbi, a felvilágosult vallási vezetõ, aki a Smith and Wesson hiányában szédületesen forgatja a pilpul fegyverét, vagyis a Talmudon iskolázott vaslogikájú elemzéseit.

Ám Kemelman nem áll meg itt; az olykor véletlenül vagy hanyagságból elkövetett, de soha nem véres vagy gusztustalan gyilkosság mellett éles kontúrú, tapintatosan epéskedõ rajzát adja egy amerikai kisvárosbeli zsidó közösség életének, konfliktusainak. Ezúttal arról van szó, hogy mi a fontosabb: az írásos, avagy a szóbeli, voltaképpen csak a szándékot tartalmazó végrendelet? Mi a lényegesebb: Aptaker gyógyszerész biztonsága, vagy az egész hitközségnek a rabbi szerint erõsen vitatható anyagi üdve? Meddig gyilkosság a baleset, illetve meddig baleset az emberölés? Ekkor megint Small rabbié a fõszerep, például akkor, amikor kifejti, hogy a zsidó vallás nem is annyira vallás, mint erkölcsiség és életforma. Mindezt a goj rendõrfõnök kollegiális közremûködésével. Vagyis a szórakozás mellett még tanulhatunk is Small rabbitól. Ugyancsak ránk fér manapság.

Fordította: Moldova Júlia. Konkrét könyvek, 2009, 365 oldal, 3499 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.