Iskola-mesterek - Rajzóra a tetőn. Budapesti iskolák Erdélyi Mór fényképein (Kiállítás)
1909 és 1912 között, Bárczy István polgármestersége alatt látványos iskolaépítési program zajlott Budapesten. A külső kerületekben, a fővárosba áramló, jobbára szegény sorsú tömegek lakókörzeteiben ekkorra már elviselhetetlenné fokozódott a helyhiány, volt, ahol száznál is több tanuló zsúfolódott össze egy-egy osztályteremben. A program egyrészt magán viselte a szükséghelyzet nyomait, hiszen felhúztak eleve ideiglenesnek szánt épületeket is: a barakkiskolákat szállítható és újból szétszedhető elemekből állították össze. Másrészt és döntően mégiscsak a hosszú távú, tágkeblű szemlélet, az új iránti fogékonysággal elegyes konzervativizmus sugárzik ezekből az épületekből, amelyek Kelenföldtől Óbudáig, a Külső-Józsefvárostól Angyalföldig karaktert adtak a kerületeknek erőteljes tömbjeikkel, tiszteletet parancsoló tágasságukkal, amelybe úgy szippantották be a tanulókat a ma már többnyire szűkösnek tűnő bejáratokon, hogy a külvilágtól némiképp elszigetelten, mondhatni, zavartalan elkülönültségben okosodhassanak a tudás erődítményeiben.