Forrai Éva

Az utóbbi húsz évben London hitelt érdemlõen kellette magát a melegek fõvárosa szerepében. A múlt heti meleggyilkosság meg a melegek elleni sorozatos támadások a másság ünneplésénél sokkal ellentmondásosabb szociokulturális viszonyra világítanak rá.

Négyéves fejtörés és huzavona után a szocialista kormány tavasszal végre új népesedéspolitikai koncepcióval állt elõ. Ezt aztán el is nevezte jóléti fordulatnak, mivel a dokumentum fõleg szociálpolitikai módszerekre támaszkodik. De hogy néz ki mindez a családosok és a nõk felõl nézve?

Miután a "jogállamiság forradalmával" a magyar értelmiség megváltotta a rendszert, most egy - a világon egyedül Svédországban érvényes - törvény bevezetésével a kurvákat is megváltaná egy kis létszámú, de befolyásos "mozgalom", mely a prostitúciót a magyar demokrácia csõdjeként emlegeti. Errõl tartottak konferenciát május 28-án. De valóban gyökeres változásokat lehetne-e elérni egy ilyenfajta jogátvétellel?

Sietni kell, hiszen az Ernst Múzeumban már csak a hét végéig látható a műveiből rendezett "életmű-kiállítás". Aki lemarad, keresse a könyvesboltokban, vagy várjon a nyárra, június elején az Eckerman kávézóban színházi képei lesznek láthatók.

A tavalyi év során a magyar sajtóban föl-föltűntek a női körülmetélés témáját feszegető cikkek, bár az nem derült ki, mi váltotta ki hirtelen a téma iránti érdeklődést. A szörnyűségek mozlimellenes ecsetelésén túl más kontextus nem jelent meg a több évezredes hagyomány aktualitásával kapcsolatban.

A szigetország szorosan az Egyesült Államok nyomában halad az élelmiszer-feldolgozó és -értékesítő konglomerátumok reklámözönéből adódó káros mellékhatások halmozásában is. Különbség legfeljebb az állami beavatkozás szükségességének megítélésében mutatkozik.

A délceg Robert Kilroy-Silk délelőtti beszélgetős műsorát nemrégiben felfüggesztette a BBC, mert a sztár az Express című bulvárlapban közölt szösszenetében lekicsinylő jelzőkkel illette az arab népet és kultúrát. Kilroy azóta lemondott zsíros állásáról, ám a műsort továbbra is az ő vállalkozása készíti - immár új főszereplővel.

Érdekes módon feministáéknál a pornográfiavitában eredeti érvekként a betiltás mellettieket kezelik. Ezeket a radikális feministák Andrea Dworkin és Catharine McKinnon nevével fémjelzett vonulata fogalmazta meg. McKinnon szerint "a pornográfia feminista szemszögből a kikényszerített szex egyik formája, a szexuális (elnyomó) politika gyakorlata, a nemek egyenlőtlenségének intézménye. Ebből a perspektívából tekintve a pornográfia, a nemi erőszakkal és prostitúcióval egyetemben, egy olyan hím felsőbbrendűségen alapuló szexualitást intézményesít, mely egybemossa a férfi- és női szerepek társadalmi értelmezését a dominancia és alárendeltség erotizálásával." Továbbá "okozatilag járul hozzá olyan erőszakos és hátrányosan megkülönböztető viselkedésmintákhoz, melyek a lakosság fele iránti bánásmódot meghatározzák".

Ki volt a történelemben az első hímsoviniszta, aki orvosi kérdést csinált a női nemi vágyból? És mi köze ennek a vibrátorhoz? E zavaros történetet Rachel P. Maines: Az orgazmus technológiája, a "hisztéria" és a vibrátor, és a nők nemi kielégülése (The Technology of Orgasm, "Hysteria" and the Vibrator, and Women`s Sexual Satisfaction) című munkája alapján szálazza szét szerzőnk.

A szent Grál láttán áhítattól hebegő Parsifal lovag pont ezt, az egyetlen fontos kérdést nem tudta kinyögni. A maszkulinista kultúrák nyelve azóta is görcsbe rándul a témától, egyik legnagyobb tabujuk a női vérzés, ami viszont a női szimbólumok és rejtelmek birodalmában kiemelt szerepet játszik.

Sorozatunk a jog erélye után a legendák vizére evez. Képek, káprázatok, szimbólumok: milyen helyet foglalnak el Éva aranyalmái a kollektív és az evolucionista tudatalattiban?

A szado-mazochizmus, a test sanyargatásának erotizálása a szexualitás legszélsőségesebb, legdeviánsabb formái közé tartozik. Erkölcsi értelmezésük mind a jog, mind a művészetek, mind a kultúrkritika terén végletes véleményeket váltott ki.