Bundula István

Mivel a végső döntés joga a parlamenté, tét nélküliek mind az MSZP, mind a Fidesz népszavazási kezdeményezései, s evvel a két nagy párt tisztában is van - állítja az MDF elnöke. A népszavazást rövid távú politikai céljaik miatt erőltetik - miközben az ország életét hosszú távon meghatározó ügyek rendezésére esély sincs.

Lapzártánk napján jelentette be Gyurcsány Ferenc az Országgyűlésben, hogy a többek között a pártfinanszírozás rendbetételét célzó tisztasági csomagjáról népszavazást kezdeményez, amennyiben az nem kapja meg a parlament esetenként kétharmados támogatását. Az interjú múlt heti készültekor erről nem tudtunk még - a javaslatokról és a Zuschlag-ügyről faggattuk a miniszterelnököt.

A szabaddemokraták idei elnökválasztási kampánya idején lapunk a jelöltek mellett korteskedő írást kért az SZDSZ két ismert tagjától. Kóka János mellett Eörsi Mátyás, Fodor Gábor győzelméért Bauer Tamás emelt szót (a publicisztikákat lásd a Magyar Narancs 2007. február 15-i számában).

Nagy vita és kétszeri szavazás után hitelesítette múlt kedden az OVB a jelenleginél kisebb parlamentre vonatkozó népszavazási kérdést. A testület részben korábbi önmagával, részben az Alkotmánybírósággal (AB) is szembement. A helyzet egy 2004-es AB-döntés körülményei miatt korántsem egyértelmű.

Három fideszes népszavazási kérdéssel azonos tárgyú, de más megfogalmazású kérdéseket nyújtott be az Országos Választási Bizottságnak (OVB) egy állampolgár. Mivel a nagy leleplezést a jobboldal villámgyorsan elvégezte - az akció mögött ki más, Gyurcsány Ferenc áll -, mi kénytelenek voltunk kevesebbel beérni: megkérdeztük Kálmán Lászlót.

Ha a népszavazási kampányban sikerül megértetni a választókkal politikájuk lényegét, akkor hosszabb távon - a végeredménytől függetlenül - a koalíció jön ki jobban a referendumból - állítja a kormányfő.

Ahogyan egy svéd dokumentumfilm okán pillanatok alatt címlapsztori lett az elfeledettnek vélt magyarországi Gripen-beszerzésekből, úgy a Kármán Irén újságíró elleni brutális támadás a honi "olajozás" soha fel nem tárt történetére irányíthatja a közfigyelmet. Hat év múltán, újra.

"Másképpen nem is bírhatnánk élni, hisz maga az élés valójában egy olyan szükségszerűen rossz folyamat, amit nem terhelhetünk tovább, például azzal, hogy ebben mi is, a magunk döntéseivel bűnösek vagyunk."

Hónapok óta tartó huzavona után a múlt héten úgy döntött a pécsi önkormányzat kormánypárti többsége, hogy nem rendel el változtatási tilalmat az eredetileg a Zengőre tervezett lokátorállomás módosított helyszínére, a város közigazgatási határain belül fekvő Nagy-Tubesre. Persze mindegy: a radar így is, úgy is jön.

Lehangoló látleletet ad a magyar társadalomról a könyvhétre megjelent "Nincs két ország...?" című tanulmány (kiadja az Osiris). Az unalomig ismert kliséket hanyagoló Szalai Júlia problémafölvetése az egyik legeredetibb az 1990 utáni állapotokat vizsgáló eddigi munkák sorában.

Másfél ezer oldalon keresztül bonyolódik a fiatal varázslótanonc, Nathaniel, az általa megidézett több ezer éves dzsinn, Bartimaeus és a mágusok uralma ellen hadakozó "közember", Kitty Jones története. A három vaskos kötet látványa rémisztően hathat a tizenévesek számára - de alighanem csak addig, míg rá nem szánják magukat az olvasásra.

Az "NDK-indiánfilm" a rendszerváltozás utáni Magyarországon az értéktelen, a hamis, a hazug szinonimája lett.