Bundula István

Gyurcsány is, Orbán is egyre kevésbé képes meggyőzni a szavazókat saját kormányzóképességéről - állítja Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója, aki személyeskedő, ún. karaktergyilkos kampányra számít.

Több tíz milliárd forint pluszterhet ró a költségvetésre a kormány azon döntése, hogy a harmadik magyarországi NATO-finanszírozású radart a Zengő helyett a Tubesre telepítik. A módosítást a zengői telepítés ellen fellépő zöld szervezetek vitathatatlan sikerként könyvelhetik el.

"Biztosan jobb volt, mint te vagy én" - fakad ki az idősebbik nővér öccsének.

1994 vége és 1998 között az egészségbiztosító törvényes működését vizsgáló országgyűlési bizottság szakértőjeként dolgozott, s utána is hosszú évekig foglalkozott az egészségüggyel. Jelenleg köztisztviselő, de más területen – interjúját nem is ebbéli minőségében adta lapunknak.

Két hete robbantották ki az ún. kémsztorit, ami anélkül bírta uralni napokig a címlapokat, hogy bárki is lényegi információt közölt volna róla - legalábbis ami magát a "kémkedést" érintené.

Nagy siker lesz, a népek zabálni fogják - nem kell jövőbe látó jedi lovagnak lenni ahhoz, hogy ezt kijelentsük.

A kormányfőjelölő kongresszuson nem Gyurcsányra szavazott, az államfőjelölőin pedig nem Szili Katalinra. De Lendvai Ildikó, aki az egyik legfontosabb párttisztséget tölti be - amelynek jelentősége a kis országgyűlési többség miatt most különösen nagy -, lojális a hely-zetbe hozottak iránt. Ami - függetlenül attól, hogy munkásságát ki hogyan ítéli meg - elismerésre méltó politikusi tulajdonság.

A Zengõre tervezett radarállomás körüli, lassan egy éve tartó hercehurca újabb fejleményeként újabb dokumentum rögzíti azt, amit eddig is lehetett tudni: katonai szempontból nincs jobb helyszín a Zengõnél. Az alapkérdésre viszont - az építkezéssel a honvédelmi érdekek aránytalanul érvényesülnének-e a környezetvédelmiekkel szemben - az újabb jelentés sem akart válaszolni. Igaza van: ez a politika dolga.

A kötet anyaga tizenhárom éve állt össze.

Bár az erdélyi magyarság döntõ többsége továbbra is a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) bízná politikai képviseletét, soha nem volt ennyire bizonytalan a párt parlamentbe kerülése. A november 28-i általános választásokon egyetlen más magyar szervezõdésnek sem lenne esélye az 5 százalékos bejutási küszöb meghaladására, ám - fõleg a magyarok alacsony részvétele esetén, ami korántsem kizárt - elvihetne annyi voksot az RMDSZ-tõl, hogy a közösség végül parlamenti képviselet nélkül marad. Ami miatt a szövetség erdélyi ellenfelei, illetve azok magyarországi támogatói - ki tudja, miért - egyáltalán nem bánkódnának.

A két héttel ezelõtti frakciószakadás és élénk sajtóvisszhangja ellenére kijelenthetõ: az MDF-ben semmi rendkívüli nem történt, a párt a terveknek megfelelõen készül hét végi, XIX. országos gyûlésére. Meglepetés nem várható: szeptember 25-én az egyetlen jelöltet, Dávid Ibolyát elsöprõ többséggel újra elnöknek választják, a várhatóan bevezetendõ új poszt (az ügyvezetõ elnöki) Gémesi Györgyé lesz, s befutnak az elõzetesen jelölt elnökségi tagok is. Bárcsak a tippmix menüjében igazodna el ilyen biztonsággal a dolgozó.