Sz. Bíró Zoltán

Nem mozdul a belorusz patthelyzet a holtpontról. A tüntetők változatlan intenzitással követelik Lukasenko távozását, ő inkább pozíciói megerősítésével próbálkozik. Ezért kereste fel szeptember 14-én Szocsiban kollégáját, Vlagyimir Putyint is.

Nurszultan Nazarbajev kazah elnök tavaly márciusi lemondásakor Alekszandr Lukasenko lépett elő a Szovjetunió utódállamait alkotó térség rangidős elnökévé – ő még Putyinnál is korábban lett államfő. Most, 26 elpocsékolt év után csak a nyílt erőszak révén tarthatja meg a hatalmát.

A hatalmas Oroszországban jószerivel nagyítóval kell keresni a koronavírussal fertőzött betegeket. Mi lehet a pompás statisztika háttere?

Budapestre teszi át a székhelyét az orosz illetőségű Nemzetközi Beruházási Bank.

Szinte hetente bővül azon országok listája, ahol valami súlyos orosz titkosszolgálati kavarásra derül fény.

Pár hete Nurszultan Nazarbajev kazah elnök az asztalra csapott: 2025-ig országa áttér a cirill betűs ábécéről a latin betűs használatára. A kazah kulturális és egyéb függetlenedés eme fontos gesztusától sem Moszkva, sem a majd’ négymilliós kazahsztáni orosz kisebbség nincs elragadtatva, bár az elnök váltig állítja: mindenki csak nyerni fog ezzel.

A július 13-án a moszkvai körzeti katonai bíróságon kihirdetett ítélet öt csecsen férfit talált bűnösnek az orosz ellenzéki politikus meggyilkolásában, és 11-től 20 évig terjedő börtönbüntetéseket szabott ki rájuk. „Az ügy megoldatlan maradt” – kommentálta az ítéletet keserűen az áldozat lánya, Zsanna Nyemcova.

Éppúgy, mint a Szovjetunió idejében: központi irányítással, titkos­szolgálati részvétellel. A cél is ugyanaz: átverni a világot. Elhitetni mindenkivel, hogy továbbra is ez a világok legjobbika.

Még nincs negyvenéves, de már nyolc éve áll a tartomány élén. Az Oroszországi Föderáció észak-kaukázusi köztársaságának teljhatalmú ura Putyin bizalmi embere, s egyben ő a legerősebb oroszországi muszlim vezető is. Meddig tarthat ki a szövetségük?

2015. február 27-én, moszkvai idő szerint éjjel fél tizenkettőkor a Kreml tőszomszédságában megölték Borisz Nyemcovot, az orosz ellenzék egyik vezéralakját. Kinek állt érdekében a gyilkosság?

1999 augusztusában, miniszterelnökként lépett a nagypolitika színpadára, s már újévkor az idő előtt lemondó Jelcin helyére lépett. Sokáig pragmatikus politikusnak mutatkozott, akitől az ideológiai kérdések távol állnak.