Sz. Bíró Zoltán

A múlt héten az oroszbarát ukrajnai szakadárok jelentős, közvetlen katonai segítséget kaptak Oroszországtól. Moszkva változatlanul tagadja, hogy reguláris erői be­avatkoznának a harcokba, s az oroszbarát csoportok sikerét kizárólag azok határozott fellépésének tulajdonítja.

Az első közvetett bizonyítékok megalapozottan sejtették, hogy a tettesek a Kelet-Ukrajnában harcoló szakadárok lehetnek - nem csoda, hogy már a gép lelövésének napján megindult Moszkva információs ellentámadása.

Már az első fordulóban nagy többséggel nyert a csokimágnás Petro Porosenko - ha a 24. órában is, de visszatérhet az élet a belső káosszal és külső agresszióval egyaránt küzdő ukrán államba. Putyin szóvivője hétfőn megerősítette az orosz elnök ama korábbi ígéretét, hogy a Kreml legitimnek ismeri el a megválasztott ukrán államfőt.

A kötet Szolzsenyicin politikai és közéleti írásaiból közöl válogatást.

Franciaországban a múlt héten elfogták Muhtar Abljazovot, az egykori kazah oligarchát. ' a despotikus allűrjeiről világszerte közismert Nurszultan Nazarbajev kazah elnök első számú közellensége: hazájában nemcsak őt, de családtagjait és egykori munkatársait is bíróság elé akarják állítani. Ki ez az ember, és mi köze van készülő bűnperéhez Magyarországnak?

Ramil Safarov kiadása és elnöki kegyelme pillanatok alatt kiélezte az egyébként is feszült örmény-azeri viszonyt. A magyar kormányzatnak sikerült egy olyan térség ügyeibe avatkoznia, amely máig megoldatlan konfliktusoktól izzik.

A Mol-papírok visszavásárlásának hátteréről és indítékairól új információt az orosz sajtó sem bányászott ki, sőt, néhány nap alatt túl is lépett az ügyön. De ne gondoljuk, hogy Moszkvában nem jegyezték meg a magyar kormány mezének a számát - és nem akarják majd felrúgni, ha megint arra szaladgál.

A gyász, a győzelmi dicsőség, a legitimációs hivatkozások - az 1990 utáni Oroszországban is főként erre hord a II. világháború emlékezete. Bár a Szovjetunió 1939 és 1941 közti magatartása sem tabu többé, arra még várni kell, hogy a történészek után az orosz közvélemény is megeméssze a háború honvédő időszakát megelőző sztálini politika bűneit.

Nyár óta tartó letartóztatási hullám sújtja a 2010 elejéig működő előző ukrán politikai vezetés tagjait. A célkeresztben az államelnök, Viktor Janukovics máig legerősebb politikai ellenfele, a korábbi kormányfő, a 2004-es "narancsos" fordulat egyik szimbóluma, Julia Timosenko áll. 't december 20-án érte utol a lakhelyelhagyási tilalom.

"Egyoldalú gázellátási helyzete miatt Magyarország érdekelt úgy a különböző gázszállító útvonalak kiépítésében, mint a több forrásban. Így támogatja mind a Nabucco, mind a Déli áramlat tranzitvezetékek megépítését és összekapcsolását a hazai elosztórendszerekkel" - válaszolta a napokban a Népszabadság kérdésére az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Április elején megbukott és menekülésre kényszerült az ellene tüntető tömegbe lövető kirgiz elnök, Kurmanbek Bakijev, majd kisvártatva polgárháborúval fenyegette meg országát. Ekkor még nem tudtuk, vajon az átmeneti kormány képes lesz-e megfékezni az elszabadult indulatokat. (Lásd: Tulipánok másodvirágzása, Magyar Narancs, 2010. április 15.) A múlt héten kiderült: nem volt képes. Sz. Bíró Zoltán

Épp öt éve annak, hogy a múlt heti eseményekre kísértetiesen emlékeztető körülmények között megbukott és menekülésre kényszerült az előző kirgiz elnök, Aszkar Akajev. Akkor, 2005. március végén a soros parlamenti választások elcsalása volt az a szikra, ami az ország déli részén elindította az elégedetlenség hullámát.