Karafiáth Orsolya

Tanulmány- és esszékötetek után az első novelláját 2004-ben publikálta, azóta folyamatosan jelen van nyugtalanító, különös nézőpontokat és helyzeteket megmutató szövegeivel. Selyem Zsuzsával Erdélyiségről, hatalomtechnikáról, értésről és félreértésről beszélgettünk Az első világvége, amit együtt töltöttünk című új könyve kapcsán.

A Köszönjük, Magyarország! nevű pályázat a független művészek megsegítésére jött létre, a kormánynak – ahogy ők mondják – „sikerült egymilliárd forintot átcsoportosítani” erre a célra. E „megmentő” csomag volt beszélgetésünk kiindulópontja.

Karafiáth Orsolya írása Simone de Beauvoir: Mások vére című regényéről

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban Alföldi Róberttel olvashatnak interjút a kultúrpolitika alakulásáról koronavírus-járvány idején.

Beauvoir első regénye, A vendég nő (1943) Sartre, Olga Kosakiewicz és a saját szerelmi hármasáról szól, a Mások vére (amelyből Claude Chabrol 1984-ben dagályos filmdrámát rendezett, Hélène szerepében Jodie Fosterrel) háborús története sem nélkülözi a többszereplős érzelmi drámát, felmutatva, hogy nem függetleníthetjük magunkat a történelemtől. A könyv 1945-ben jelent meg (magyarul most először olvasható), de Beauvoir az események kellős közepén, 1941 októbere és 1943 májusa között írta.

Kreatív írást tanít, a KULTer.hu alapító-főszerkesztője, az Alföld szerkesztője. Három verseskötet után a legújabb munkája egy Szegedi-Varga Zsuzsanna képzőművésszel közösen létrehozott kétnyelvű művészkönyv, melynek lapjain apokaliptikus víziók is megjelennek.

A Végtelen-fjord prófétái című regényéért 2013-ban megkapta az Északi Tanács Irodalmi Díját. A magyarul nemrégiben megjelent A szellem­idéző és a tiszteletes pedig e mű előzményregénye, középpontjában Hans Egede, az első grönlandi misszionárius alakjával. Kim Leinével a könyv születéséről, a kolonializmus bűneiről, a nők helyzetéről, a grönlandi sámánokról és szellemekről.

A költő legújabb könyve egy Szegedi-Varga Zsuzsanna képzőművésszel közösen létrehozott kétnyelvű művészkönyv, amelynek lapjain apokaliptikus víziók is megjelennek. A borítókép képaláírása lehetne egy töredék: „Én vagyok a harmadik alak, / az isten és ember utáni hidegben / nekem már nincs mit teremtenem.”

Karafiáth Orsolya írása Agatha Christie-ről, akinek 100 éve jelent meg az első krimije.

Karafiáth Orsolya írása a közelmúltból.

Hatodik alkalommal rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált (BIDF), amelynek versenyprogramjából négy filmet ajánlunk.