Magyar Narancs: A metafizikai érdeklődés egyértelműen megmutatkozott már az első két köteted, a Glaukóma és a Két akarat szövegei esetében is, a harmadik, a Rítus pedig vállaltan előtérbe helyezte ezeket, de a személyes hang kiiktatásával. A képzőművészet is a kezdetektől foglalkoztat, így a Termékeny félreértés / Productive Misreadings egyfajta szintézise eddigi munkásságodnak. Hogyan találtatok egymásra Zsuzsával?
Áfra János: Az együttműködésünk egy kockázatvállaló kísérletezés volt, amely akkor mondható sikeresnek, ha a kész könyvtárgy a komfortzónája elhagyására készteti az olvasót. Az előző két verseskötetemben is voltak vizuális művek inspirálta szövegek, és a verseimhez sokszor készültek már társművészeti reflexiók, ám ezúttal egy hierarchiamentes játéktér kialakítása volt a cél. Szegedi-Varga Zsuzsanna több mint 20 éve él az USA-ban, s egy MODEM-es projekt teremtett alkalmat a találkozásunkra. A Lehet kortárs a freskó? című pályázatra beérkezett tervek közül a legjobbak elkészülhettek falképként, és ezek közül végül Zsuzsa interaktív műve lett a fődíjas 2017-ben.
A 30 legszebb magyar versben gyakran használt szavakat rekontextualizálta hatalmas felületen, a közönség pedig lehetőséget kapott, hogy eltüntesse a falról a szófelhőt. A felszámolódási folyamatot egy kamera rögzítette, s a későbbi látogatók már csak a megsemmisülést újrajátszó felvétellel találkoztak. Mivel én a képzőművészeti szöveghasználat különféle formáit kutatom, ez a munka nagyon megfogott. A díjnak köszönhetően Zsuzsa a látványműterem-projekt részese lett Debrecenben. Mivel akkor épp a MODEM munkatársa voltam, sokat beszélgettünk, és az együtt gondolkodás később online is folytatódott.
| ||
MN: A kortárs művészetben a szövegnek, a magyarázatoknak amúgy is kiemelt szerepe van, címek, koncepció-leírások alapján értelmezünk.
ÁJ: Valóban, a kettő eredendő szétválaszthatatlanságát, a hasadások viszonylagos voltát szerettük volna láthatóvá tenni. Hosszú ideje elméleti viták táptalaja a kép és a szöveg hierarchiájának kérdése, kétezer éve Horatius ut pictura poesis elve például a költészet és festészet hasonneműségét hangsúlyozta, az újra és újra fellángoló paragone vita viszont épp a különböző művészeti ágak közti versengésről és egyben pozícióharcról is szólt. Az avantgárd alkotók munkáikban is gyakran elbillen a vizualitás irányába a mérleg, a munkák poétikai teljesítménye sokszor súlytalanná válik.
Az avantgárd egy-egy eljárása, és tágabb értelemben a vizuális költészeti hagyomány ezzel együtt is fontos vonatkozási pont lett számunkra, de szerettük volna elkerülni az anyag teljes magára záródását. Zsuzsa konceptuális művész, így aligha meglepő, hogy a saját helyzetünk átgondolásával, a célok meghatározásával kezdtük. A kétnyelvű címet mint ars poeticát helyeztünk magunk elé, s csak ezután kerestünk platformot a munkához. Mint azt a kétirányú oldalszámozás is jelzi, váltakozva építettük a könyvet egyik és másik irányból, szerkesztőprogramok segítségével. Ez nem csak bővülést jelentett, hanem rétegek egymásra kerülését is.
Áfra a szétesettség érzéséről mint világtapasztalatról, a közös munkáról, kép és szöveg viszonyáról, a tanításról és a megélhetés kérdéseiről, valamint a Závada Péterrel tavaly közösen indított Művészek a klímatudatosságért mozgalomról beszélgetett Karafiáth Orsolyával.
A lapot csütörtöktől keresse az újságárusoknál, élelmiszerboltokban, mindenhol, ahol eddig is megtalálta. De az a legjobb, ha előfizet! Vagy vásárolja meg a Narancsot online!
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
_top_story_lead_focuspoint_70x70.jpg)
