„Meg kell húznunk magunkat”

Áfra János költő, műkritikus, szerkesztő

Sorköz

A költő legújabb könyve egy Szegedi-Varga Zsuzsanna képzőművésszel közösen létrehozott kétnyelvű művészkönyv, amelynek lapjain apokaliptikus víziók is megjelennek. A borítókép képaláírása lehetne egy töredék: „Én vagyok a harmadik alak, / az isten és ember utáni hidegben / nekem már nincs mit teremtenem.”

Magyar Narancs: A metafizikai érdeklődés egyértelműen megmutatkozott már az első két köteted, a Glaukóma és a Két akarat szövegei esetében is, a harmadik, a Rítus pedig vállaltan előtérbe helyezte ezeket, de a személyes hang kiiktatásával. A képzőművészet is a kezdetektől foglalkoztat, így a Termékeny félreértés / Productive Misreadings egyfajta szintézise eddigi munkásságodnak. Hogyan találtatok egymásra Zsuzsával?

Áfra János: Az együttműködésünk egy kockázatvállaló kísérletezés volt, amely akkor mondható sikeresnek, ha a kész könyvtárgy a komfortzónája elhagyására készteti az olvasót. Az előző két verseskötetemben is voltak vizuális művek inspirálta szövegek, és a verseimhez sokszor készültek már társművészeti reflexiók, ám ezúttal egy hierarchiamentes játéktér kialakítása volt a cél. Szegedi-Varga Zsuzsanna több mint 20 éve él az USA-ban, s egy MODEM-es projekt teremtett alkalmat a találkozásunkra. A Lehet kortárs a freskó? című pályázatra beérkezett tervek közül a legjobbak elkészülhettek falképként, és ezek közül végül Zsuzsa interaktív műve lett a fődíjas 2017-ben.

A 30 legszebb magyar versben gyakran használt szavakat rekontextualizálta hatalmas felületen, a közönség pedig lehetőséget kapott, hogy eltüntesse a falról a szófelhőt. A felszámolódási folyamatot egy kamera rögzítette, s a későbbi látogatók már csak a megsemmisülést újrajátszó felvétellel találkoztak. Mivel én a képzőművészeti szöveghasználat különféle formáit kutatom, ez a munka nagyon megfogott. A díjnak köszönhetően Zsuzsa a látványműterem-projekt részese lett Debrecenben. Mivel akkor épp a MODEM munkatársa voltam, sokat beszélgettünk, és az együtt gondolkodás később online is folytatódott.

false

 

Fotó: Bach Máté

MN: A kortárs művészetben a szövegnek, a magyarázatoknak amúgy is kiemelt szerepe van, címek, koncepció-leírások alapján értelmezünk.

ÁJ: Valóban, a kettő eredendő szétválaszthatatlanságát, a hasadások viszonylagos voltát szerettük volna láthatóvá tenni. Hosszú ideje elméleti viták táptalaja a kép és a szöveg hierarchiájának kérdése, kétezer éve Horatius ut pictura poesis elve például a költészet és festészet hasonneműségét hangsúlyozta, az újra és újra fellángoló paragone vita viszont épp a különböző művészeti ágak közti versengésről és egyben pozícióharcról is szólt. Az avantgárd alkotók munkáikban is gyakran elbillen a vizualitás irányába a mérleg, a munkák poétikai teljesítménye sokszor súlytalanná válik.

Az avantgárd egy-egy eljárása, és tágabb értelemben a vizuális költészeti hagyomány ezzel együtt is fontos vonatkozási pont lett számunkra, de szerettük volna elkerülni az anyag teljes magára záródását. Zsuzsa konceptuális művész, így aligha meglepő, hogy a saját helyzetünk átgondolásával, a célok meghatározásával kezdtük. A kétnyelvű címet mint ars poeticát helyeztünk magunk elé, s csak ezután kerestünk platformot a munkához. Mint azt a kétirányú oldalszámozás is jelzi, váltakozva építettük a könyvet egyik és másik irányból, szerkesztőprogramok segítségével. Ez nem csak bővülést jelentett, hanem rétegek egymásra kerülését is.

Áfra a szétesettség érzéséről mint világtapasztalatról, a közös munkáról, kép és szöveg viszonyáról, a tanításról és a megélhetés kérdéseiről, valamint a Závada Péterrel tavaly közösen indított Művészek a klímatudatosságért mozgalomról beszélgetett Karafiáth Orsolyával.

A lapot csütörtöktől keresse az újságárusoknál, élelmiszerboltokban, mindenhol, ahol eddig is megtalálta. De az a legjobb, ha előfizet! Vagy vásárolja meg a Narancsot online!

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Helikopterezni muszáj

A két éve nyáron Szivásváradra a huszárokhoz és a lipicai méneshez helikopterrel utazó Szalay-Bobrovniczky Kristófnak most jutott eszébe vizsgáltatni Ruszin-Szendi Romulusz korábbi helikopterhasználatát. 

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.