Balázs Zoltán

Azt állítom, hogy Auschwitzban a magyar nemzet is elpusztult. Balázs Zoltán írása.

Egy évvel ezelőtt még nem hittem volna, hogy a hozzánk képest jóval gazdagabb európai országok egyik fő politikai témája, a bevándorlás ilyen viharos gyorsasággal nálunk is központi probléma lesz.

Az írországi népszavazás valószínűleg nagyobb mértékben szólt a katolikus egyház vélt vagy valós bűneinek megbüntetéséről, sőt, az egyház elleni lázadásról, mint a népszavazás tulajdonképpeni tárgyáról.

A jobb- és a baloldal politikai ösztöneit többek között úgy is osztályozhatjuk, hogy hol vagy miben keresik a politikai erőt. Rövidre zárva: a jobboldal a vezetőben, a baloldal a tömegben. Mondanunk sem kell, hogy ezek fölöttébb leegyszerűsített tételek, de nem alaptalanok.

Március 23-án elhunyt Lee Kuan Yew (Li Kuan Ju), Szingapúr alapítója, ott szó szerint a haza atyja.

A barátot ritkán választjuk – vagy éppen soha. Leginkább rátalálunk, vagy még inkább egymásra találunk. Lehet egy pillanat, amikor ráeszmélünk, hogy van egy barátunk, de ez a pillanat nem a döntésé, hanem a fölismerésé. Furcsa módon viszont a barátságnak olykor nagyon is tudatos döntéssel vetünk véget.

Tagadhatatlan, hogy hirtelen üggyé vált Magyarország viszonya Európához. Ami persze így nincs, mégis van. S persze mindig is volt. Az sem lehet nagyon vitás, hogy honfitársaink vele kapcsolatos érzelmei vegyesek, pozitív és negatív előjelűek keverednek egymással, s hozzá változó intenzitással. Egy ilyen bonyolult világot nem lehet néhány mondatban összefoglalni, ezért itt csak egyetlen, persze önmagában is összetett részlettel foglalkoznék.

Az Alkotmánybíróság november 11-i határozata (III/1522/2014) egyetlen érvet sem fogadott el azok közül, amelyeket a deviza­hitelekkel kapcsolatos törvény következtében indult bírósági eljárások során maguk a bírók hoztak fel a törvénnyel szemben.

Elterjedt nézet, hogy a központosításban, az állam feltétlen hozzáértésében, egységes akaratban, egyszemélyes döntéshozatalban való politikai hit szemben áll azzal a liberális felfogással, amely az egyének jogait, a saját életük fölötti végső kompetenciát, a sokféleséget tartja a jó politikai rend mércéjének.

Hogy az Alkotmánybíróság döntően politikai testület, azt csak vagy egészen naiv alkotmányjogászok, vagy csőlátású jogpozitivisták tagadhatják.

2013. május 24-én Roger Scruton előadást tartott az MTA székházának dísztermében. A hallgatóság nagyrészt disztingvált urakból és hölgyekből, az Akadémia legénységéből és prominens jobboldali politikusokból állt. Az előadás elején belépett és szinte leghátul helyet foglalt a magyar miniszterelnök is.