„Nekem is fáj és hiányzik az ország”
A Beethoven-év kapcsán beszélgettünk Schiff András zongoraművésszel, akinek Bécsben is sok magyar jár a koncertjeire.
Rácz Judit
Rácz Judit cikkei
„Mindennap érzem Menuhin hiányát”
David Ojsztrah kedvéért tanult meg oroszul, hegedűsként pedig többek között Menuhinnak is partnere volt. A zenei dokumentumfilmessel és íróval, a szovjet-orosz zenei élet érzékeny értőjével most néhány nagy filmjéről beszélgettünk.
„Mindig lassabban mozdul”
Fiatal, sikeres és sokat foglalkoztatott komponista, aki szívesen áthidalná a generációk és a zenei műfajok közötti szakadékokat. A komolyzenei munkák mellett olyan slágereket is jegyez, mint például Rácz Gergő Mostantól című száma.
„Addig zeng, amíg le nem fogjuk”
Az orosz származású, hétéves kora óta Magyarországon élő muzsikus nem zárkózik be a hangszerére írt klasszikus repertoár világába. Schubert Téli utazásának zongoraszólamát írta át hárfára, s Baráth Emőkével február 8-án és 10-én adja elő újra.
„Esztergomnál dobtam a Dunába”
Sir Patrick „Paddy” Leigh Fermor brit író, utazó és katona 1933–1934-ben elgyalogolt Rotterdamból Isztambulba. Az utat megörökítő Erdők s vizek közt c. könyve 2000-ben magyarul is megjelent. Nyolc évtizeddel később, 2012-ben Nick Hunt író végigment ugyanezen az úton. A minap nálam szállt meg couchsurferként Budapesten – jó alkalom volt, hogy felidézzük a hét évvel ezelőtti gyalogutat.
„Esztergomnál dobtam a Dunába”
Sir Patrick „Paddy” Leigh Fermor brit író, utazó és katona 1933–1934-ben elgyalogolt Rotterdamból Isztambulba. Az utat megörökítő Erdők s vizek közt c. könyve 2000-ben magyarul is megjelent. Nyolc évtizeddel később, 2012-ben Nick Hunt író végigment ugyanezen az úton. A minap nálam szállt meg couchsurferként Budapesten – jó alkalom volt, hogy felidézzük a hét évvel ezelőtti gyalogutat.
„Sokkal jobban érzem magam a könnyűzenében”
Korosztályának egyik legtehetségesebbje, a Kelemen Kvartett, a Keller és a legújabb Magyar Vonósnégyes alapító tagja, a Concerto Armonico koncertmestere, és még számos kamarazenei formációban játszik. Klasszikus zenészként ismerjük, aki olykor Elvis-számokat énekel, de azt szeretné, ha ez fordítva lenne.
„Az áttörés még várat magára”
Mi a különbség a kortárs és a klasszikus szerző zenéjének előadása között? Mi a helyzet az improvizációval? Ilyesmikről és persze a Purcell Kórus műhelytitkairól beszélgettünk. Meg arról, hogy az MMA elnökeként milyen befolyása lehet a művészeti oktatásra.
„190-es a pulzusom”
Egy gyerek lelkesedésével üti-veri hangszereit és a keze ügyébe eső tárgyakat. A gyorsan világhírűvé vált művész fiatalon akarja abbahagyni a koncertezést – negyvenéves koráig már csak pár évünk van, hogy hallhassuk. Különleges hangszerekről, különleges zenészekről és Európa jövőjéről beszélgettünk.
„Az emberi szív tempója”
Először játszik Budapesten – a Nemzetközi Gitárfesztiválon – a lantjáték és a régi zene nagy öregje. Az amerikai művész útja a rocktól vezetett a lantig, melynek a jelen aranykora után még fényesebb jövőt vizionál.
„Támogattak és biztattak, de sosem kényszerítettek”
Nehezen besorolható, de hangját és művészetét komoly fórumokon dicsérik, kortárs zeneszerzők komponálnak neki. Nem először énekelt édesapja hazájában, ezúttal Berio Népdalok c. művét adta elő. Az énekessel saját megnevezhetetlen műfajáról, eddigi útjáról, szüleiről és kedvenceiről beszélgettünk.
„Olyan, mint egy karnevál”
Tizenkét évesen debütált az Oslói Filharmonikusokkal, most, harminchárom évesen a világ egyik legkeresettebb hegedűművésze, lemezeivel sorra nyeri a rangos díjakat. Budapesti koncertje előtt Bartókról, vibratóról, régi zenéről, inspirációról, mesterekről beszélgettünk vele.