Rácz Judit

Mi a különbség a kortárs és a klasszikus szerző zenéjének előadása között? Mi a helyzet az improvizációval? Ilyesmikről és persze a Purcell Kórus műhelytitkairól beszélgettünk. Meg arról, hogy az MMA elnökeként milyen befolyása lehet a művészeti oktatásra.

Egy gyerek lelkesedésével üti-veri hangszereit és a keze ügyébe eső tárgyakat. A gyorsan világhírűvé vált művész fiatalon akarja abbahagyni a koncertezést – negyvenéves koráig már csak pár évünk van, hogy hallhassuk. Különleges hangszerekről, különleges zenészekről és Európa jövőjéről beszélgettünk.

Először játszik Budapesten – a Nemzetközi Gitárfesztiválon – a lantjáték és a régi zene nagy öregje. Az amerikai művész útja a rocktól vezetett a lantig, melynek a jelen aranykora után még fényesebb jövőt vizionál.

Nehezen besorolható, de hangját és művészetét komoly fórumokon dicsérik, kortárs zeneszerzők komponálnak neki. Nem először énekelt édesapja hazájában, ezúttal Berio Népdalok c. művét adta elő. Az énekessel saját megnevezhetetlen műfajáról, eddigi útjáról, szüleiről és kedvenceiről beszélgettünk.

Tizenkét évesen debütált az Oslói Filharmonikusokkal, most, harminchárom évesen a világ egyik legkeresettebb hegedűművésze, lemezeivel sorra nyeri a rangos díjakat. Budapesti koncertje előtt Bartókról, vibratóról, régi zenéről, inspirációról, mesterekről beszélgettünk vele.

Egy operaénekes számára nem igazán előnyös, ha gyerekkora óta asztmában szenved. Hogyan lehet ezzel a betegséggel mégis karriert csinálni? A Budapesti Wagner-napok állandó szereplőjével erről és a Wagner-éneklés kulisszatitkairól beszélgettünk.

Jordi Savall a régizene-játszás katalán nagy öregje. Együtteseivel a mediterrán térség zenéjén kívül a zene globális kapcsolódásait is kutatja, játssza és közreadja. A spanyol–katalán helyzetről is beszélgettünk.

Januárban múlt 75 éves, és ez az éve különösen mozgalmas – 29 városban vezényel 42 koncertet, ifjú zeneszerzőket és karmestereket mentorál a saját alapítványa szervezte programban a BMC-ben, és két új operán is gondolkodik.

Az Eötvös Péter Alapítvány meghívására, művét betanítani és előadni érkezett Budapestre a világszerte egyik legtöbbet játszott zeneszerző, a Párizsban élő finn Kaija Saariaho. Kompozíciós módszerekről, Japánról, nőkről, elektronikáról, pszichoakusztikáról beszélgettünk.

Isabelle Faust hegedűművészt fontos zenei szálak fűzik nemcsak Bartókhoz, Kurtághoz vagy Eötvös Péterhez, de a magyar zenei élethez általában is.

A legendás hajdani Új Zenei Stúdió egyik alapítója, a kísérletező alkatú Vidovszky László igyekszik lépést tartani az elektro­akusztikus zene úgyszólván végtelenné tágult lehetőségeivel is, de alapvetően a hangszerek – ezek a „szép tárgyak” – vonzzák.

Nem szereti, hogy sokan még ma, 75 évesen is avantgárdnak tartják, s valóban, művei egyre inkább klasszikussá válnak.