Arvo Pärt csendje
A legautentikusabb előadásban hallhatjuk a világszerte legtöbbet játszott kortárs zeneszerző, az észt Arvo Pärt négy művét, melyeket Tõnu Kaljuste karmester hoz el a két általa alapított együttessel.
Rácz Judit
Rácz Judit cikkei
„A testem része”
Itthon első ízben Julija Lezsnyeva zenekari kísérőjeként lepett meg, mikor az énekesnővel együtt dalra fakadt és megmutatta szép kontratenorját. Ebből a hangból egy erős megfázás miatt most csak egy ráadásra futotta, de előzőleg beszélgettünk barokkról, hegedűkről, díszítésekről és egy zenészpálya sokoldalúságáról.
„Kurtágék a ház nagyszülei lettek”
Az öt évvel ezelőtt új épületbe költözött, most húszéves Budapest Music Center (BMC) a koncertekkel, előadásokkal, könyvtárral, információs központtal, kurzusokkal és lemezkiadással nagyon hamar az egyik legjelentősebb zenei helyszínné vált Budapesten. Otthont ad az Eötvös Péter Alapítványnak, és itt fejezte be egyetlen operáját Kurtág György. A történet folytatódik.
„Mi vagyunk a hardveresek”
Hol történtek nagy előrelépések, illetve hol topog még mindig egy helyben a szakma? Hol tart a Parkinson-kór és az epilepszia kezelése, és hol a sztrók elleni harc? A neurológia hazai szaktekintélyét kérdeztük.
A nagy mesterek pontosan tudják, mit akarnak, és azt hogyan oldják meg
A 41 éves, lelkes igazgatóval a magyarországi projektekről, kis és nagy mesterekről, stílushűségről és sokféleségről beszélgettünk.
„Szeresse a szöveget!”
Húsz év sikeres énekesi pályafutás után és mellett René Jacobs a régizene-játék második nemzedékének egyik legjelentősebb karmesterévé vált, és 72 évesen is lankadatlan szenvedéllyel, jól felismerhető hangon zenél. Erről július 13–14-én Kismartonban is meggyőződhetünk.
„Nem szívatni kell a diákot”
Fulbright-ösztöndíjjal egy évet tanított a New York állambeli Bard College-on. Tapasztalatairól, az amerikai és a magyar oktatás lényeges különbségeiről beszélgettünk, meg arról, hogyan látta Magyarországot kívülről.
„Ennek soha nincs vége”
Az idei, igazi csillagokkal tűzdelt koncertszezonból is kiemelkedett Monteverdi Orfeója, a L’Arpeggiata együttes előadásában. Vezetőjükkel, a grazi születésű, de évtizedek óta Párizsban élő teorbás Christina Pluharral az előadói szabadságról, improvizációról, Orfeo mágikus személyiségéről és zenéjéről beszélgettünk.
„Tele van lazasággal és humorral”
Paganini meghatározó figurája volt a zenetörténetnek, emberileg és muzsikusként is a határokat feszegette. Mit tudunk virtuóz hegedűjátékáról, amit ma akár könnyűzeneként is hallgathatunk? Egyik legértőbb tolmácsolója, Baráti Kristóf rajzolja meg Paganini portréját.
„Nincs recept”
Finnország az utóbbi évtizedekben látványosan meghódította a világ koncerttermeit. Jukka-Pekka Saraste szerint ebben nekünk, a rokon népnek is szerepünk volt. Brucknerről és népeink közös vonásairól is beszélgettünk.
„Most csinálom azt, amit szeretek”
Azt hittük, az operaénekes jön egy dalesttel, de nem – Natalie Dessay, az utóbbi évtizedek legsikeresebb francia énekesnője olyannyira elhagyta ezt a pályát, hogy beszélni sem szeret róla.
Meglátni mindent, ami jó
Noha tenoristaként világhírű, nem így határozza meg magát. Már öt operát rendezett, most írja a harmadik regényét, műsora van az Arte tévécsatornán, rajzolgatni is szeret. A mexikói énekes Monteverdi Orfeójának címszerepét énekelte a Müpában.