Szőnyei Tamás

Az elmúlt héten olyasmi történt, amire az Orbán-kormány működése óta nemigen volt példa, hátrább helyezték az agarakat: miután a kultúra jelesei felhördültek amiatt, hogy a kormány fű alatt megkísérelte megszabadítani autonómiájától a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA), tárgyalások kezdődtek, kompromisszum körvonalazódott. Arra ugyan aligha van esély, hogy jövőre ne változzon az NKA státusa, de a legvadabb forgatókönyv valamelyest finomodott.

Piros bogyós bukszus díszíti a szálloda hallját, körötte narancsok. Hátrébb egy lány halkan zongorázik, diszkrét, monarchikus hangulat. Egy szemöldökig fekete sísapkás férfi kel föl a fotelből, lopva körülpillant, a növényhez lép, lecsíp egy bogyót, és zsákmányával együtt visszaül a helyére, lábánál hű, fekete hátizsákja. Ha velem volna a kis növényhatározóm, leírhatnám, milyen bogyót szedett, de csak a tettest ismerem: a világ egyik leghíresebb rockénekese az, Michael Stipe.

A Budapesti Õszi Fesztivál kiemelkedő képzőművészeti eseménye Erdély Miklós életmű-kiállítása a Műcsarnokban, melyet Jan Hoet, a Museum van Hedendaagse Kunst, a belgiumi Gent Kortárs Művészeti Múzeumának az igazgatója nyitott meg. Miközben Erdély munkásságát elemezve megígérte, a kiállítás anyagának egy részét elviszi Gentbe, a haladó pesti értelmiség önnön tömeges látványától vagy az esemény nagyszerűségétől megrészegülve akkora zsibongást csapott, mint egy tizenhat tantermes általános iskola összes tanulója nagyszünetben, de ugyanilyen hangzavar fogadta a Gordiusi Comó együttest is, Szemző Tibor E. M. emlékére komponált Optimista előadásának megszólaltatásakor.

Van Magyarországon néhány jelentős plakátgyűjtemény, amely úgy működik, ahogy illik: az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének plakáttára hozzáférhető, kutatható. De létezik (?) még egy jelentős plakátgyűjtemény, amely nem úgy működik, ahogy illik: nem hozzáférhető, nem kutatható. Ez a Magyar Hirdetőé.

Nem tudni, puszta véletlen-e, vagy netán a műkincspiaci fellendülés fuvallatát érezték meg szerkesztők és kiadók, mindenesetre tény, hogy néhány héten belül kettővel több folyóirat próbálja majd megszólítani a szépművészetekre fogékony polgárok "tömegeit", mint amennyi néhány héttel ezelőtt tette.

Nem egy gabonaégetési ügy, pláne nem cégeltüntetési, személyiadat-gyűjtési kémhistória, de azért megvan a maga kormányváltós bája annak is, ahogy a külföldi magyar kulturális intézetek vezető posztjaira pályázó emberek sorsa alakult az utóbbi hetekben, illetve annak, ahogy maguknak az intézeteknek a sorsa alakul majd a jövőben.

A tűzijáték még Budapesten érte, ott pléjbekkelt a rakparton a Danubius, úgymond, őrületes buliján, a többi, úgymond, sztár között, aztán irány a jó öreg Sopot, minden szocialista táncdalfesztiválok legpajzánabb nevűje, ami ugyanúgy túlélte a rendszerváltozást, mint ő azt, hogy tíz éve, tizennyolc éves korában eladott négymillió lemezt, azóta meg összesen egymilliót.

A seregélyesi kastélyszálló immár másodszor fogadja a Robert Redford nevéhez kötődő Sundance Intézet Közép-Európai Forgatókönyvíró Műhelyének résztvevőit: nyolc lengyel, magyar és román filmes amerikai profik segítségével szembesül itt forgatókönyve problematikus pontjaival. A tengerentúl tanító Gazdag Gyulával a Sundance-szellemről beszélgettünk.

Az elmúlt hetekben kultúrharc típusú ügy kerekedett Ausztriában Hermann Nitsch 6 napos játék című akciója kapcsán: a nemzetközi hírű képzőművész Orgia-misztérium Színháza véleménynyilvánításra késztetett politikusokat, egyházi személyiségeket, állat- és művészvédőket egyaránt. Az esemény egyik résztvevőjével arról beszélgettünk, hogy pontosan mi, hogyan és miért történt.

Hitsville USA - ezt akasztották ki 1960ban Detroitban a West Grand Boulevard 2648 homlokzatára. Hogy a Motown Records kétemeletes családi háza Amerika Slágervárosa. Több volt ez optimizmusnál; jópofa pofátlanság és prófécia egyszerre. A Motown esetében be is jött. Az épület ma a Motown Historical Museum otthona, meg lehet nézni a kis konyhát, az alagsori stúdiót, ahol egy kétsávos magnóval kezdtek poptörténelmet írni, a falon bekeretezett elismervény 800 dollár családi kölcsönről - ezzel alapította meg Berry Gordy Jr. az autóiparáról Motor Citynek vagy Motor Townnak hívott Detroitra utalva Motownnak keresztelt lemezkiadóját 1959 januárjában.

Alig lenne ezzel dolgom tulajdonképp, a CD füzetkéjében Billy Bragg leírta a legfontosabb tudnivalókat Woody Guthrie szellemének életre keltéséről, csak lefordítom, és már megyek is, hallgatom újra meg újra.

Amilyen normális jelenség az utóbbi néhány évben a bevallottan közönségsikerre szánt magyar filmek megjelenése - és most nem kvalitásról van szó, hanem kvantitásról -, éppolyan abnormális, hogy ezzel párhuzamosan alig-alig lehetünk tanúi rendezők debütálásának; és itt sem kvalitásról beszélünk, hanem arról, hogy a moziműsor szerint mintha nem is létezne fiatal nemzedék.