Turcsányi Sándor

  • Turcsányi Sándor

    Újságíró, lapszerkesztő.

Turcsányi Sándor cikkei

„Nem csinálhattunk forradalmat”

Megjelenésünk napján indul a Cirkóban A változás valutája című film, amely Németország újraegyesítését tárgyalja a komédia eszközeivel, mégsem teljesen felhőtelenül. Az egyik főszereplővel, számos német film és színpadi siker hősével beszélgettünk – jobbára az NDK-ról.

A srác a seprűvel

Nem tudott jól énekelni. Nem volt ügyes gitáros. Színészi eszköztárát sem nevezheti senki túl széles körűnek. Sam Peckinpah, akinek három híres filmjében is szerepelt, valami olyasmit mondott róla, hogy találkozott már jobb színészekkel, de jobb emberrel még soha. Ám távolról sem ez a nyilván nagyon is viszonylagos jóembersége tette az amerikai kultúra egyik legnagyobb hatású alakjává, teremtő héroszává Kris Kristoffersont.

Az utolsó európai filmcsillag

Ha valaki csak egy filmet akar megnézni Alain Delontól, az utolsó európai filmcsillagtól, az válassza a Kalandorokat 1967-ből, amelyben, mint annyiszor, Lino Ventura oldalán és Joanna Shimkus irányába adja elő Jules és Jim bűnfilmbe átvarázsolt történetét. Minden szépség, könnyedség és fájdalom, romlottság benne van ugyancsak.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

A rossz rendőr és jó rendőrkutya

Nyilván a remény halt meg utoljára, pedig csak az ­történt, amire minimum tavaly nyár óta számított mindenki, akit valamennyire is érdekelt „északi szomszédaink” közélete: a nép megválasztotta államelnöknek Robert Fico emberét, az egykori harcostársat, későbbi renegátot.

A mai "skandináv krimik" felmenői - Maj Sjöwall és Per Wahlöö

Lehet ugyan kárhoztatni a mindenkori magyar könyvkiadást, hogy csak három regényüket adta ki, valójában az a csoda, hogy egyáltalán a látókörébe került a svéd szerzőpáros - talán azért, mert marxistának vallották magukat? Vagy mert regényeik oly kérlelhetetlenül bírálták a svéd társadalmi viszonyokat, állami berendezkedést? Mert azt mégsem hihetjük, hogy a szocialista könyvkiadás ne tudta volna kivonni magát egy kétségtelen világsiker hatásai alól...

"A szocializmus realistája"

Kiadói szerkesztőként, bohemistaként, a magyar irodalmi élet kelet-európai szakértőjeként közvetlen közelről volt módja követni Bohumil Hrabal pályáját, magyarországi ismertségét, hovatovább kultuszát. Kérdeztük Menzelről, sörről és kolbászkákról is.

Kövess minket: