Nekrológ

A látható levegő

Lukáts Andor, a filmművész

Film

A rendszerváltás népe tele volt mindenféle reményekkel.

Az egyik ilyen az volt, hogy az országgal együtt az ország művészete is felszabadul, különös tekintettel a filmművészetre, mely már az átkosban is igyekezett a maga módján feszegetni a határait. Előkerülnek az asztalfiókokból az addig jó okkal tökéletesen reménytelennek gondolt forgatókönyvek, és sorra valósulnak meg a nagy filmművek, melyeket korábban az alkotókba fojtott a cenzúra. Bár ilyenekről nem sűrűn érkeztek hírek, a remény nem veszett oda; sebaj, akkor majd készülnek új, friss alkotások, amelyek művészi ábrázolását nyújtják annak, hogy miféle csodához is lett itt szerencsénk, megmutatják, hogy mit hagytunk hátra, s mi vár ránk. Jönnek az újak, a furcsák, a másmilyenek, akiket a nyolcvanas években azért már láttunk itt-ott mozgolódni, voltaképpen a kultúra minden területén. Igen, a furcsák, a mások, az olyan csávók, mint például az Eszkimó asszony fázik (1983) siket dobosa… Biztos jöttek, de a nagy rendszerváltó mű nem született meg. Vagy nem vettük észre.

Viszont született két kicsi rendszerváltó mű, melyeket aztán nemcsak az idő emelt naggyá, hanem önmaguk kőharapó ereje is. S igen, az Eszkimó asszony fázik siket dobosa, Lukáts Andor ott volt mind a kettőben. Az elsőt ő maga rendezte 1991-ben, A három nővért. Látszólag nem volt nagy találmány, Csehov klasszikusa aktualizálva is megjárt egy csomó honi színpadot, sőt még az ideiglenesen hazánkban állomásozó Vörös Hadsereg is adresszálva lett, amennyire lehetett általa, épp Lukáts egyik állomáshelyén. De ez a film mindnél többre volt képes. A jócskán lelakott szentendrei laktanyából készülődtek az addig hőn álmodott Moszkvába szerencsétlen hősei, amikor kábé már mindenki vágta, hogy nem Moszkva a paradicsom. De a film nem az ő érzéseiket ábrázolta, hanem a mieinket. Számos kaszárnyaudvari napfényes külső beállításán olyannak látszott a levegő, amilyennek 1989-től pár éven át itt beszívtuk, Lukáts Andor filmjének minden kockájáról lejött, amit éreztünk, az eufória és a beszarás. Nem kellettek hozzá szavak, nem kellett hozzá tulajdonképpen dramaturgia sem, maga mutatta fel önmagát. S nem is olyan régen ellenőriztem, mutatja ma is: ez a film nem öregedett, se jól, se rosszul. Friss és érvényes. Anno gyakorlatilag átsiklottunk felette, mert a nézése közben ugyanúgy éreztük magunkat, mint a mozin kívül: természetes volt, mint egy lélegzetvétel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.